(Ő még csak most 14) Acoustic, analog, amazing!
MINEK?, 2013. május 6.
Olyan nagy bölcsesség következik, hogy mindjárt ránk szakad az ég: a zenéléshez nem kell nagy felszerelés, befektetés, szinte semmi. Megmutatja nekünk Brian Molko, Stephen Lynch, Kate Micucci és Riki Lindholm.
Kezdjük a Placebo frontemberével, az istencsászár Brian Molkóval, aki egy tokiói lakáskoncerten ugyanolyan lehengerlő, mint Roskildében profi hangcuccal és többezres közönséggel.
Placebo: For what it's worth, Secret Session in Tokyo
Kicsit nagyobb teremben is jól működik az akusztikus hatás, egy franciaországi koncerten simán leülteti a közönségét, csak a fíling miatt.
Placebo: Meds
Nagy hősünk Stephen Lynch is, aki egy szál gitárral varázsol bármilyen színpadon, de olyat, hogy arra kevés a szó - inkább mutatjuk. Első dalában arról énekel, mennyire várja már, hogy kinyúljon a nagypapa, nagyon kell a pénz az örökségből.
Stephen Lynch: Grandfather
Ez pedig nem is színpad, csak egy rádióstúdió. Hogy hány dollárra büntették meg az adót ennek a dalnak a sugárzásáért, arra még tippelni sem merünk. Az biztos, hogy egy rektumba felhelyezett és ott elhalálozott deguról szól, többek között. És a végső tanulság: ha szereted a kis rágcsálódat, ne dugd fel a seggedbe.
Stephen Lynch: Gerbil
Most pedig jöjjenek a lányok! Az utóbbi pár hétben a The Big Bang Theoryban is feltűnt Kate Micucci, aki barátnőjével, a gyönyörű szöszi Riki Lindholmmal alkotja a Garfunkel and Oates duót. Ők is rádióban kezdik.
Garfunkel and Oates: Worst Song Medley
Itt pedig egy ócska szintivel olyat művelnek a kanapén, hogy az valami elképesztő. Kézikamerával, otthon, rossz megvilágítással eléneklik a világ talán legszebb posztmodern szerelmes dalát.
Garfunkel and Oates & Jeff Marx: My Apartment's Very Clean Without You
Végül legyen itt egy vegyes páros, Kate Micucci a mostanában a Shamelessben főszerepet játszó William H. Macyvel énekel duettet a szüzesség elvesztésének felemelő(?) aktusáról.
Micucci-Macy: It's time to get laid
Reméljük, jó példaképeket sikerült állítanunk a legifjabb zenészgeneráció elé. Csak bátran, ügyesen, okosan - hajrá!
Placebo: For what it's worth, Secret Session in Tokyo
Kicsit nagyobb teremben is jól működik az akusztikus hatás, egy franciaországi koncerten simán leülteti a közönségét, csak a fíling miatt.
Placebo: Meds
Nagy hősünk Stephen Lynch is, aki egy szál gitárral varázsol bármilyen színpadon, de olyat, hogy arra kevés a szó - inkább mutatjuk. Első dalában arról énekel, mennyire várja már, hogy kinyúljon a nagypapa, nagyon kell a pénz az örökségből.
Stephen Lynch: Grandfather
Ez pedig nem is színpad, csak egy rádióstúdió. Hogy hány dollárra büntették meg az adót ennek a dalnak a sugárzásáért, arra még tippelni sem merünk. Az biztos, hogy egy rektumba felhelyezett és ott elhalálozott deguról szól, többek között. És a végső tanulság: ha szereted a kis rágcsálódat, ne dugd fel a seggedbe.
Stephen Lynch: Gerbil
Most pedig jöjjenek a lányok! Az utóbbi pár hétben a The Big Bang Theoryban is feltűnt Kate Micucci, aki barátnőjével, a gyönyörű szöszi Riki Lindholmmal alkotja a Garfunkel and Oates duót. Ők is rádióban kezdik.
Garfunkel and Oates: Worst Song Medley
Itt pedig egy ócska szintivel olyat művelnek a kanapén, hogy az valami elképesztő. Kézikamerával, otthon, rossz megvilágítással eléneklik a világ talán legszebb posztmodern szerelmes dalát.
Garfunkel and Oates & Jeff Marx: My Apartment's Very Clean Without You
Végül legyen itt egy vegyes páros, Kate Micucci a mostanában a Shamelessben főszerepet játszó William H. Macyvel énekel duettet a szüzesség elvesztésének felemelő(?) aktusáról.
Micucci-Macy: It's time to get laid
Reméljük, jó példaképeket sikerült állítanunk a legifjabb zenészgeneráció elé. Csak bátran, ügyesen, okosan - hajrá!
Ezt megosztom Facebook-on!
