Prága

utazás, 2007. október

Melyik az a város, amelyre rengeteg mai fiatal kíváncsi, ahová a legtöbben készülődnek a szomszédos országok városai közül? A válasz: Prága. Nem véletlen, hogy a cseh főváros sokakat vonz. A kelet-európai szokások, jellegzetességek szinte mindegyikét felvonultatja, ugyanakkor Prága nagyonis nyugati hely. Talán éppen e kettősségnek köszönheti sikerességét a turizmus terén.

Csehország központja a Vltava (Moldva) partján fekszik, a folyó a dombosabb nyugati és az alacsonyabban fekvő keleti városrészt választja el egymástól. A főváros tömegközlekedéséről csak elismeréssel beszélhetünk: a három metró útvonala is jól átgondolt, de a villamoshálózat az, ami az egész prágai infrastruktúrát ellenállhatatlanná teszi. Az áramszedős szerelvények a város minden pontjára elviszik az utazót, s a komolyabb emelkedőkkel is könnyűszerrel megbirkóznak. Az autóbuszokra így talán kisebb feladat hárul, de így is remekül illeszkednek a fővárosi közlekedésbe. A tömegközlekedés kapcsán azonban egy dologra nagyon kell figyelni, mégpedig a profi zsebtolvajokra, akik elsősorban a metrókon, illetve aluljárókban tevékenykednek – sajnálatos módon igen eredményesen.

Károly híd
Károly híd


A Dunánál jóval keskenyebb Vltava felett takaros hidak ívelnek át. Leghíresebb köztük (és egyúttal a legszebb is) a Károly híd, melyet a nap huszonnégy órájában turisták százai tesznek zsúfolttá. A híd története a XIV. század közepére nyúlik vissza, sokáig ez volt az egyetlen összeköttetés a Vltava jobb partján fekvő Óváros, valamint az újabb területek között. Az Óvárosi téren minden egész órában hatalmas tömeg gyűlik a prágai városháza mellett: mindenki az Orloj elnevezésű óraműre kíváncsi, mely Prága egyik legismertebb látványossága. Az órával kapcsolatos legenda szerint a szerkezet alkotóját megvakították, hogy ne tudjon másutt az Orlojhoz hasonló remekművet készíteni. Mindez a XV. század legelején történt. A belváros további részeit járva rengeteg templomot láthatunk, melyek legtöbbje remek állapotnak örvend – a kéttornyú Tyn-templom felújítása jelenleg is folyik. A hangulatos utcákon át a Vencel térre juthatunk, mely az Óvárost köti össze az Újvárossal, s melynek délkeleti végén az impozáns Nemzeti Múzeum áll. Az Újváros látványosságai közül ne hagyjuk ki a délebbre fekvő Vysehradot, melynek temetőjében sok híresség nyugszik, a Vltava partján álló Táncoló Házat, valamint az Óváros északi felét képező Zsidóvárost. Utóbbi belépőjének ára kicsit borsos, ám a jegyvásárlást követően számos zsinagógát, kiállítást nézhetünk meg, s végigsétálhatunk a temetőn is. A modern épületek közül a már említett Táncoló Házat mindenképp érdemes szemügyre venni: Az 1990-es években készült posztmodern építmény Frank Gehry elképzelései alapján épült. A tervezőt Ginger Rogers és Fred Astaire párosa ihlette meg.

A folyó másik oldalán a vár magasodik, melynek megtekintésére mindenképp szakítsunk időt: a gyönyörű kert, a gótikus stílusú Szent Vitus székesegyház, az 1618-as defenesztráció színhelye, vagy éppen Sárkányölő Szent György szobra feledhetetlen élményeket kínál. Érdemes végigsétálni a folyóparton is, hiszen rengeteg érdekes épületet találunk a Vltava mentén. Az irodalmat kedvelők mindenképp keressék fel a Franz Kafka Múzeumot, ahol sok érdekességet megtudhatnak a XX. század elejének egyik legjelentősebb írójáról. A merészebb turisták számára különösen ajánlott az Eiffel-torony másolatának meghódítása, hiszen páratlan panoráma fogadja őket az építmény tetején. Ide legkönnyebben a libegő segítségével juthatunk el.

A történelem homályába burkolózó épületek megtekintését követően Prága másik arcával is megismerkedhetünk. A méltán világhírű cseh sörök végigkóstolása szinte kötelező: az U Fleku, valamint az U Kalicha (Svejk törzshelye) egyaránt kihagyhatatlan! Emellett rengeteg szórakozóhely, bár, jazzklub várja a város látogatóit. Az élet – ellentétben például a németországi városokkal – naplemente után sem áll meg, az esti órákban még nagyobb a nyüzsgés az utcákon, mint nappal. Érdemes tehát belevetnünk magunkat az éjszakai életbe is!

Egy-két hasznos tipp:

Utazás
A vonatjegy ára 18-19 ezer forint körül mozog, s lehetőség nyílik arra is, hogy Brnoban, az ország második legnagyobb városában leszálljunk körülnézni. A buszút oda-vissza 4500 forint. Ha autóval kívánunk utazni, ügyelni kell arra, hogy gépkocsinkon legyen cseh, valamint szlovák autópálya-matrica, melyek azonban nem túlságosan kedvező árúak. Sajnos a dél-csehországi autópályák nincsenek túl jó állapotban, így az utazás nem a legkényelmesebb.

Szállás
A legkifizetődőbb megoldás az, ha kollégiumi szállást keresünk, de ha pénztárcánk bírja, megszállhatunk valamely szállodában is. Árakkal kapcsolatba lásd: http://www.cseh-szlo.hu

A prágai közlekedés
Mindenképpen érdemes bérletet vásárolni, hiszen igen széles e téren a kínálat. Legpraktikusabbak a 24 órára (800 forint), 72 órára (2200 forint) és 168 órára (2800 forint) szóló bérletek.

Éttermek, múzeumok
A prágai éttermekben hasonló árakkal találkozunk, mint a legtöbb budapesti étteremben. Ugyanez igaz a múzeumokra is, melyek közül néhány igencsak drága (Franz Kafka Múzeum).

Közbiztonság
A cseh főváros közbiztonsága jónak mondható, leginkább a szemfüles zsebtolvajokra kell figyelni. Ügyeljünk pénztárcánkra, táskáinkra a zsúfoltabb helyeken (Óvárosi tér, Vencel tér, Károly híd, metrómegállók, aluljárók).

A szerk. megjegyzése: ajánlott kapcsolódó olvasmány Drflash Prágai lecsó című írása.

Az íráshoz képgaléria is tartozik.

Mit szólsz hozzá?

Zoli

Zoli

Feltein Zoltán az utolsó TFK-s mohikánok egyike, Ottó évfolyamtársa. Irodalommal, történelemmel, nyelvészettel foglalkozik, a Fregoli korrektora. Amikor éppen nem, akkor zenél, egészen pontosan különféle gitárok húrjait tépkedi.

húzd fel a cikket!

Köszönjük visszajelzésedet . . .
    Tíz évvel később
    Hamis nosztalgiák verme
    Fregoli főoldal