IFK Göteborg - IF Brommapojkarna 4-0 (0-0)
Olaf, a hegyi troll Göteborgban, 2009. május 31.
Újabb győzelem az Ulleviben, az IFK vezeti a bajnokságot, Tobias Hysén 9 találattal a góllövőlistát, Stefan Selakovic hat assziszttal a gólpasszlistát. A meccs hősei mégis Pontus Wernbloom és Nicklas Bärkroth voltak.
Ez a globális felmelegedés nem vicces, eszetlen hőségben léptek pályára a csapatok szombat délután négykor, és kiderült a sajtópáholy egyetlen, de komoly hátránya is: délután pont szembesüt a nap...
Még el sem kezdődött a mérkőzés, de az eredményt mind a tízezer néző sejtette, az IF Brommapojkarna játékosai csak a nagyobbfajta zakó elkerülésében reménykedhettek, hiába. Egy órán át bírták a nyomást, majd Tobbe Hysén zseniális passzából a búcsúmeccsét játszó Wernbloom meglőtte a meccs első gólját – a csupaszív, támadásban és védekezésben egyaránt jól használható középső középpályást az AZ Alkmaar szerződtette, ősszel már a Bajnokok Ligájában szerepel majd a holland csapattal. Wernbloom nagy közönségkedvenc volt az IFK-nál, a csapattársak és a szurkolók is túláradó szeretettel búcsúztatták ezt az igazi csapatjátékos srácot, aki nem mellesleg 12 forduló alatt 5 gólt vágott és három gólpasszt adott ebben a szezonban.
És hogy ki az a Nicklas Bärkroth? Ezt a mellettem jobbra ülő borasi sportújságíró-kolléga kezdte el magyarázni nekem a becserélése után: a kis szőke srác a svéd élvonal valaha volt legfiatalabb játékosa, 15 évesen mutatkozott be az első osztályban – fiatalabban, mint Pelé, aki ugyanitt, az Ulleviben lőtte első világbajnoki gólját 16 évesen. Éppen erről diskuráltunk, amikor 3 perc alatt valami csoda történt a pályán: Bärkroth először egy szöglet utáni lecsorgó labdát vágott közelről a hálóba (első élvonalbeli gólja), majd gólpasszt adott Selakovicnak, amit ő egy perccel később visszaadott a mélynövésű zsenikölyöknek, 4-0!
A teljes extázis a lefújás után Wernbloom búcsúztatásával folytatódott, egy igazi örömünnepbe csöppentem tehát a hétvégén, az ilyen hangulat pedig nagyon ragadós tud lenni...
(Az összeállítás és egyéb adatok itt.)
(A gólokat pedig itt lehet megnezni.)
Még el sem kezdődött a mérkőzés, de az eredményt mind a tízezer néző sejtette, az IF Brommapojkarna játékosai csak a nagyobbfajta zakó elkerülésében reménykedhettek, hiába. Egy órán át bírták a nyomást, majd Tobbe Hysén zseniális passzából a búcsúmeccsét játszó Wernbloom meglőtte a meccs első gólját – a csupaszív, támadásban és védekezésben egyaránt jól használható középső középpályást az AZ Alkmaar szerződtette, ősszel már a Bajnokok Ligájában szerepel majd a holland csapattal. Wernbloom nagy közönségkedvenc volt az IFK-nál, a csapattársak és a szurkolók is túláradó szeretettel búcsúztatták ezt az igazi csapatjátékos srácot, aki nem mellesleg 12 forduló alatt 5 gólt vágott és három gólpasszt adott ebben a szezonban.
És hogy ki az a Nicklas Bärkroth? Ezt a mellettem jobbra ülő borasi sportújságíró-kolléga kezdte el magyarázni nekem a becserélése után: a kis szőke srác a svéd élvonal valaha volt legfiatalabb játékosa, 15 évesen mutatkozott be az első osztályban – fiatalabban, mint Pelé, aki ugyanitt, az Ulleviben lőtte első világbajnoki gólját 16 évesen. Éppen erről diskuráltunk, amikor 3 perc alatt valami csoda történt a pályán: Bärkroth először egy szöglet utáni lecsorgó labdát vágott közelről a hálóba (első élvonalbeli gólja), majd gólpasszt adott Selakovicnak, amit ő egy perccel később visszaadott a mélynövésű zsenikölyöknek, 4-0!
A teljes extázis a lefújás után Wernbloom búcsúztatásával folytatódott, egy igazi örömünnepbe csöppentem tehát a hétvégén, az ilyen hangulat pedig nagyon ragadós tud lenni...
(Az összeállítás és egyéb adatok itt.)
(A gólokat pedig itt lehet megnezni.)
Az íráshoz képgaléria is tartozik.
Ezt megosztom Facebook-on!
