Minden egy pontban

A Calvino-novella találkozása a valósággal. Ehhez is majdnem 2000 kilométert kellett utaznom.

Az úgy van, hogy az ember hétközben él, közlekedik és dolgozik egy többnyire zsúfolt, koszos, büdös, mentálisan és fizikailag egyaránt veszélyesen egészségtelen városban. Aztán hétvégén - vagy mint édesapám, akár minden délután - elutazik (!) egy egészségesebb, emberi életre alkalmasabb helyre. Ahol sok szabad tér van, kevés ember, jó levegő, fű, fa, virágok.

Göteborg azért csodás, mert innen nem kell valahova máshova elmenni. Úgy jó és egészséges és élhető, ahogy van, önmagában. A hétvégi kirándulás a zöldben itt értelmezhetetlen, ugyanúgy, ahogy például az elutazás a tengerhez (vagy a Balatonra?), mert az is itt van helyben.

Biztos vannak persze negatívumok, amint bármi rosszat tapasztalok, ígértem, megírom - addig viszont folytatom a gyermeki lelkendezést, ha nincs ellenvetés...