D. és D
Olaf, a hegyi troll Göteborgban, 2009. május 5.
Hasonlítanak persze - de még mennyire! - mindenféle gondolat- és érzelemvilágukat, belső és (akár, bizonyos szempontból) külső tulajdonságaikat tekintve is, de akad azért egy-két lényeges különbség. Félreértéseket oszlatok.
Tegnap délután, miközben D.-vel kedélyesen sörözgettünk a Ponyvaregényben, felmerült, hogy az egy karakternyi különbséget a névben nem feltétlenül veszi észre mindenki elsőre. Ez pedig jelen esetben súlyos félreértésekre adhat okot, ha csak a tegnapi to do listámat nézzük is: D.-vel az 1. pontja okán találkoztunk, míg a 4. pont határozottan D-t érinti.
Így jellemeztem őket korábban, linkelem a forrást:
D.: Dancs Tamás egy megértett zseni. Mellesleg grafikus és médiaművész. Szeret főzni, enni, inni - látványosan és élvezettel. Énekelni is. Azt állítja magáról, hogy nem szereti az embereket, de mi tudjuk, hogy ez nem igaz.
D: Az a helyzet, hogy teljesen igaza van D-nek, teszem hozzá: mint mindig, mert ő a legokosabb lány, akivel valaha találkoztam.
Az az egyértelmű célom, hogy mindkettejüknek ugyanolyan jó barátja legyek, de ezt D esetében eddig megakadályozta egy igen tartósnak bizonyult, ámde mégiscsak átmeneti elmezavar, amitől azt gondoltam, hogy ő életem nagy szerelme, és vili, hogy tévedtem - addig ütötte verbálisan az agyamat, amíg ezt fel nem fogtam. D másik fontos jellemzője, hogy nagyon kitartó tud lenni... Örök hála érte!
(Közben D. kifejtette, hogy okos nőket szeretni ugyanúgy perverzió, mint mondjuk a kikötözős szex. És valóban, ha van egy szabad délutánom és választanom kell, hogy ágyba bújok egy buta lánnyal, vagy elmegyek teázni és izgalmas dolgokról beszélgetni egy okossal, gondolkodás nélkül választom az utóbbit. Perverz vagyok, most már biztosan tudom.)
Így jellemeztem őket korábban, linkelem a forrást:
D.: Dancs Tamás egy megértett zseni. Mellesleg grafikus és médiaművész. Szeret főzni, enni, inni - látványosan és élvezettel. Énekelni is. Azt állítja magáról, hogy nem szereti az embereket, de mi tudjuk, hogy ez nem igaz.
D: Az a helyzet, hogy teljesen igaza van D-nek, teszem hozzá: mint mindig, mert ő a legokosabb lány, akivel valaha találkoztam.
Az az egyértelmű célom, hogy mindkettejüknek ugyanolyan jó barátja legyek, de ezt D esetében eddig megakadályozta egy igen tartósnak bizonyult, ámde mégiscsak átmeneti elmezavar, amitől azt gondoltam, hogy ő életem nagy szerelme, és vili, hogy tévedtem - addig ütötte verbálisan az agyamat, amíg ezt fel nem fogtam. D másik fontos jellemzője, hogy nagyon kitartó tud lenni... Örök hála érte!
(Közben D. kifejtette, hogy okos nőket szeretni ugyanúgy perverzió, mint mondjuk a kikötözős szex. És valóban, ha van egy szabad délutánom és választanom kell, hogy ágyba bújok egy buta lánnyal, vagy elmegyek teázni és izgalmas dolgokról beszélgetni egy okossal, gondolkodás nélkül választom az utóbbit. Perverz vagyok, most már biztosan tudom.)