Egy vörös nő miatt... (IV. évfolyam, 2006. augusztus, startBIT)
Hamis nosztalgiák verme, 2009. január 25.
Volt azonban egy sor - az impresszumban -, aminek az igen gyors elévülése tragédiaszámba megy, így nézett ki: Felelős kiadó: Szabó Attila.
A poroszlói családi nyaralást megszakítva vettem célba a Búbánatvölgyet, ahol a HÖK az erdő közepén összeállni igyekezett az új tanévre. Az utolsó napra – tehát mire odaértem – úgy tűnt, ez sikerült, legalábbis annyira, hogy döntést tudjanak hozni arról, meghosszabbítják-e főszerkesztői megbizatásomat a 2006-2007-es idényre. Új tervekkel, rövid- és hosszútávú elképzelésekkel jól álltam, megadták a lehetőséget, hogy megpróbáljam őket megvalósítani.
Sajnos ez azzal járt, hogy a nyaralás hátralévő részéből kimaradtam, vártak a Focivilágnál és a gólyatábor kezdetére el kellett készíteni a startBIT-et, az újonnan érkezetteknek szánt információs kiadványt. Ennek előnye az volt, hogy a tartalmát teljes egészében HÖK-ösök szolgáltatták – kivéve a dékán köszöntőjét, és az enyémet –, így nem kellett a bandát a strandról, külföldről, innen-onnan összetrombitálnom.
Csak néhány elszánt emberre volt szükségem, akik hajlandóak nyár közepén bejönni az egyetemre szerkeszteni: Kajszi tördelt, Pápai Szabi készített címlapot, Jééka és Dóri lakótárs olvasott, Queue összedobta a borítóívet és meg is voltunk. Kisebb nehézségek persze akadtak, de ezzel nem untatnék senkit, ahogy magával a startBIT-tel sem, aminek mára szinte a teljes tartalma elévült.
Volt azonban egy sor – az impresszumban –, aminek az igen gyors elévülése tragédiaszámba megy, így nézett ki: Felelős kiadó: Szabó Attila. Amikor úgy tűnt, hogy a kiadóval való kapcsolat rendeződhet, sőt felvirágozhat, köszönhetően annak, hogy Kisufóval évfolyamtársak voltunk, emellett haverok és egész jól együtt tudtunk volna működni az év során, beütött a krach. A kolléga egyszer csak (egészen pontosan augusztus 27-én) lemondott minden létező posztjáról és aztán jó ideig félholtan ténfergett a világban – egy vörös nő miatt.
Ezzel pedig lőttek a konstruktív elképzeléseknek, jöhetett az értetlenség és a kreténség elleni kilátástalan szélmalomharc, ami aztán hamar elvette a kedvünket az egésztől.
Sajnos ez azzal járt, hogy a nyaralás hátralévő részéből kimaradtam, vártak a Focivilágnál és a gólyatábor kezdetére el kellett készíteni a startBIT-et, az újonnan érkezetteknek szánt információs kiadványt. Ennek előnye az volt, hogy a tartalmát teljes egészében HÖK-ösök szolgáltatták – kivéve a dékán köszöntőjét, és az enyémet –, így nem kellett a bandát a strandról, külföldről, innen-onnan összetrombitálnom.
Csak néhány elszánt emberre volt szükségem, akik hajlandóak nyár közepén bejönni az egyetemre szerkeszteni: Kajszi tördelt, Pápai Szabi készített címlapot, Jééka és Dóri lakótárs olvasott, Queue összedobta a borítóívet és meg is voltunk. Kisebb nehézségek persze akadtak, de ezzel nem untatnék senkit, ahogy magával a startBIT-tel sem, aminek mára szinte a teljes tartalma elévült.
Volt azonban egy sor – az impresszumban –, aminek az igen gyors elévülése tragédiaszámba megy, így nézett ki: Felelős kiadó: Szabó Attila. Amikor úgy tűnt, hogy a kiadóval való kapcsolat rendeződhet, sőt felvirágozhat, köszönhetően annak, hogy Kisufóval évfolyamtársak voltunk, emellett haverok és egész jól együtt tudtunk volna működni az év során, beütött a krach. A kolléga egyszer csak (egészen pontosan augusztus 27-én) lemondott minden létező posztjáról és aztán jó ideig félholtan ténfergett a világban – egy vörös nő miatt.
Ezzel pedig lőttek a konstruktív elképzeléseknek, jöhetett az értetlenség és a kreténség elleni kilátástalan szélmalomharc, ami aztán hamar elvette a kedvünket az egésztől.