A DBT végre Afrikában!
Budapest-Bamako, 2008. január 17.
Gond nélkül zajlott a marokkói határátkelés. Most pedig gázt adunk, és meg sem állunk a többiekig! Ez megint 1-2 nap nonstop vezetést jelent.
CsP üzenete a behajózás előtt:
Almeriából írok, Spanyolországból. Nem sikerült délben sem elindulni, de most este 11-kor már végre csak tengerre kelünk. Legalább jutott időnk egy kis pihenésre, dolgaink rendbe szedésére. A kompon tovább pihenhetünk, mivel kárpótlásként külön kabint kapott mindenki, ahol szépen rendbe szedhetjük, és kialudhatjuk magunkat az egész este tartó út alatt (ez egy lassabb, de talán biztosabb járat).
A rendezőség mindent elkövet azért, hogy a Dacia csapat versenyben maradhasson, hiszen a tengeri időjárás nem igazán tartozhat a befolyásu(n)k alá, magyarul önhibánkon kívül kerültünk újabb lemaradásba.
Terveink szerint (bár már semmit sem merünk előre mondani ennyi rossz után) reggel hétkor érkezünk Afrikába, és onnan – ahogy az már nálunk szokás – megállás nélkül száguldunk végig Marokkón, hogy végre most már tényleg beérjük a többieket. Immár kiegészültünk egy harmadik autóval is, ahogy azt már említettem: a 103-as, Malibus Teammel.
Technikai gondjaink jelenleg nincsenek, persze ez érthető, mivel már megint egy napja csak egy helyben állunk.
Szeretettel üdvözlünk mindenkit, aki lélekben velünk van e hosszú és számunkra igen embert próbáló út alatt! Külön köszönjük a műholdas telefonra kapott jókívánságokat, híreket és jól eső szavakat! Annyit azért szeretnék kérni ezúton is mindenkitől, aki küld nekünk SMS-t (szám a www.daciavalbamakoba.hu-n), hogy egyáltalán ne használjanak ékezetet és különleges karaktereket. Sajnos több olyan üzenetet kapunk folyamatosan, melyekből kéves vagy inkább egyetlen betűt sem tudunk kivenni, csak kérdőjeleket és smiley-kat látunk. Továbbra is várunk minden üzit, és előre is köszönjük!
Szeretném még megnyugtatni családjainkat, hogy a technikai problémákon kívül semmi gondunk sincs, minden nagyon szép, minden nagyon jó, ezt itt már főleg elmondhatom, ahol jelenleg tartózkodunk: a spanyolországi Almeirában. 20 fok, pálmafák, érett narancstól roskadozó gyümölcsösök végeláthatatlan sora, egyszerűen tavasz a januárban – számunkra. Meg az a tavaszi illat is megcsapta az orrom tegnap, amit otthon olyan április-május környékén tapasztalhat meg az ember.
Sajnos mennem kell, mert mindjárt be kell állni a kompba. Ha egyszer majd lesz egy kis nyugtunk, küldök hosszabb, részletesebb beszámolót. Addig is kívánok minden jót az otthoniaknak!
CsP
Daciával Bamakoba Team
Almeriából írok, Spanyolországból. Nem sikerült délben sem elindulni, de most este 11-kor már végre csak tengerre kelünk. Legalább jutott időnk egy kis pihenésre, dolgaink rendbe szedésére. A kompon tovább pihenhetünk, mivel kárpótlásként külön kabint kapott mindenki, ahol szépen rendbe szedhetjük, és kialudhatjuk magunkat az egész este tartó út alatt (ez egy lassabb, de talán biztosabb járat).
A rendezőség mindent elkövet azért, hogy a Dacia csapat versenyben maradhasson, hiszen a tengeri időjárás nem igazán tartozhat a befolyásu(n)k alá, magyarul önhibánkon kívül kerültünk újabb lemaradásba.
Terveink szerint (bár már semmit sem merünk előre mondani ennyi rossz után) reggel hétkor érkezünk Afrikába, és onnan – ahogy az már nálunk szokás – megállás nélkül száguldunk végig Marokkón, hogy végre most már tényleg beérjük a többieket. Immár kiegészültünk egy harmadik autóval is, ahogy azt már említettem: a 103-as, Malibus Teammel.
Technikai gondjaink jelenleg nincsenek, persze ez érthető, mivel már megint egy napja csak egy helyben állunk.
Szeretettel üdvözlünk mindenkit, aki lélekben velünk van e hosszú és számunkra igen embert próbáló út alatt! Külön köszönjük a műholdas telefonra kapott jókívánságokat, híreket és jól eső szavakat! Annyit azért szeretnék kérni ezúton is mindenkitől, aki küld nekünk SMS-t (szám a www.daciavalbamakoba.hu-n), hogy egyáltalán ne használjanak ékezetet és különleges karaktereket. Sajnos több olyan üzenetet kapunk folyamatosan, melyekből kéves vagy inkább egyetlen betűt sem tudunk kivenni, csak kérdőjeleket és smiley-kat látunk. Továbbra is várunk minden üzit, és előre is köszönjük!
Szeretném még megnyugtatni családjainkat, hogy a technikai problémákon kívül semmi gondunk sincs, minden nagyon szép, minden nagyon jó, ezt itt már főleg elmondhatom, ahol jelenleg tartózkodunk: a spanyolországi Almeirában. 20 fok, pálmafák, érett narancstól roskadozó gyümölcsösök végeláthatatlan sora, egyszerűen tavasz a januárban – számunkra. Meg az a tavaszi illat is megcsapta az orrom tegnap, amit otthon olyan április-május környékén tapasztalhat meg az ember.
Sajnos mennem kell, mert mindjárt be kell állni a kompba. Ha egyszer majd lesz egy kis nyugtunk, küldök hosszabb, részletesebb beszámolót. Addig is kívánok minden jót az otthoniaknak!
CsP
Daciával Bamakoba Team
Ezt megosztom Facebook-on!
