Képriport: Budapest-Bamako 2008 - az indulás

Budapest-Bamako, 2008. január 12.

"Kellett ez nekem, mint..." - első gondolatom, amikor pár óra alvás után hűséges berregőm jelzi a megadott időpontot. Nincs mit tenni, edd meg, amit főztél: irány a Kossuth tér.
Meglepően jó időben vagyok a Ferenceiken; a kettes villamos most ment el, nincs messze a parlament. Megnyugtató, hogy csak az utolsó megállóban húz el mellettem a sárga csík.

Közben unalom ellen nyomkodom a gépet, ISO rendben, rekesz-prioritás mód, alulexponálás .3-mal, nem, inkább .7-tel. Inkább sötétek legyenek, mint szürkék ebben a semmilyen hajnali derengésben.

Néhány autó sziluettje tűnik fel a távolban. Csinálok pár képet... biztos jó lesz majd a sokadalmat illusztrálni. Az első, ami megfogja a tekitetemet, egy kisbusz, iszonyatosan telepakolva. Láttam már sofőröket sok év tapasztalatával turistabuszt pakolni, de EZ azért egy kicsit túlzás. KATT-KATT.

Nézzük, mi van még, mennyi furcsasággal találkozom, amíg megtalálom a csapatot? Semennyivel. Pár lépés után feltűnik a Dacia, ők azok, a Csapat. Max barátom még sehol (a szintén késő CséPével érkezik), úgyhogy egy-két biztosági lövés, majd elindulok a forgatagba. Lássuk, mit tartogat!

Bence

(A La Gazzetta dello Sport – az olasz NS, bár ez igencsak hízelgő megállapítás a magyar sportnapilapra nézve – Nap Képe rovatában szereplő fotó éppen ezt a pillanatot örökítette meg – Max)

Az íráshoz képgaléria is tartozik.

Mit szólsz hozzá?

Tíz évvel később
Hamis nosztalgiák verme
Fregoli főoldal