A csejtei úrnő, avagy ki is volt valójában Báthory Erzsébet
történelem, 2007. augusztus
Báthory Erzsébet 1560-ban született Báthory György és Báthory Anna házasságából. 1575-ben ment férjhez Nádasdy Ferenc politikus hadvezérhez. 1604 elején Nádasdy elhunyt, özvegye 1614-ben halt meg ötvennégy éves korában a csejtei várban.
Báthory Erzsébet korának egyik leggazdagabb és legelőkelőbb családjából származott, hírnevét mégsem ennek köszönhette. Thúrzó György nádor 1610. március 5-én Báthory Erzsébet gyilkosságainak ügyében több vármegyében rendelt el nyomozást, majd 1611 elején II. Mátyás magyar király adott ki rendeletet ugyanezzel kapcsolatban. Az irat szerint Báthory Erzsébet "több ártatlan leányt, nemes és nem nemes szolgálóleányt, jóllehet semmivel nem adtak erre okot, törvényes eljárás nélkül, borzasztóan, teljesen és kegyetlenül megölt, testüket megcsonkította és forró vasakkal égette, a húsukat kitépte és tűzben megsütötte és a megsütött darabok elfogyasztására kényszerítette őket." Thúrzó 1610. december végén megrohanta a kastélyt és elfogatta a tetten ért özvegyet és segítőit. A rajtaütés során a nádor és társai megbizonyosodtak arról, hogy igaz, amit a tanúk vallottak. "Egy Doricza nevű leányt ugyanis halva találtak ütések és kínzások következtében, más hasonlókép halálig marcangolt haldokló két leányt is találtak a kastélyban." Ezért a nádor "felette felindult, s a vele volt kíséret tanácsával összehangzólag Nádasdynét, mint vér szomjazó, szívó istentelen asszonyt, kit a vétségen kaptak a Csejthe várába, örök fogságra ítélte és elfogatta." A bűnrészességgel vádolt személyeket is kivégezték, Nádasdynét pedig haláláig fogságban tartották.
A vallomások szerint Báthory Erzsébet külön kínzókamrákat tartott. Utazásai során hintójában is kínozta a lányokat. A kortársak valóban bűnösnek tartották Nádasdynét. A csejtei nagyasszony körül szövődő legendákban felbukkant az, hogy azért gyilkolt, mert a halott lányok véréből készült fürdő révén akarta megőrizni szépségét. Felmerült az is, hogy földöntúli erők hatására cselekedett. Egyesek szerint Báthory Erzsébet szkizofréniában szenvedett.
Több kutató viszont úgy gondolta, hogy a vádak megalapozatlanok, az úrnő koncepciós perek áldozata lett. A pert nem folytatták le, az özvegyet nem idézték meg, s a tanúkkal sem szembesítették.
Báthory Erzsébet ügye nem egyértelmű. Nem tudhatjuk tehát, hogy elmebeteg, hatalmával visszaélő gyilkos, vagy koncepciós per áldozata lett-e.
A téma további tanulmányozásához ajánljuk ezt az oldalt - a szerk.
Báthory Erzsébet korának egyik leggazdagabb és legelőkelőbb családjából származott, hírnevét mégsem ennek köszönhette. Thúrzó György nádor 1610. március 5-én Báthory Erzsébet gyilkosságainak ügyében több vármegyében rendelt el nyomozást, majd 1611 elején II. Mátyás magyar király adott ki rendeletet ugyanezzel kapcsolatban. Az irat szerint Báthory Erzsébet "több ártatlan leányt, nemes és nem nemes szolgálóleányt, jóllehet semmivel nem adtak erre okot, törvényes eljárás nélkül, borzasztóan, teljesen és kegyetlenül megölt, testüket megcsonkította és forró vasakkal égette, a húsukat kitépte és tűzben megsütötte és a megsütött darabok elfogyasztására kényszerítette őket." Thúrzó 1610. december végén megrohanta a kastélyt és elfogatta a tetten ért özvegyet és segítőit. A rajtaütés során a nádor és társai megbizonyosodtak arról, hogy igaz, amit a tanúk vallottak. "Egy Doricza nevű leányt ugyanis halva találtak ütések és kínzások következtében, más hasonlókép halálig marcangolt haldokló két leányt is találtak a kastélyban." Ezért a nádor "felette felindult, s a vele volt kíséret tanácsával összehangzólag Nádasdynét, mint vér szomjazó, szívó istentelen asszonyt, kit a vétségen kaptak a Csejthe várába, örök fogságra ítélte és elfogatta." A bűnrészességgel vádolt személyeket is kivégezték, Nádasdynét pedig haláláig fogságban tartották.
A vallomások szerint Báthory Erzsébet külön kínzókamrákat tartott. Utazásai során hintójában is kínozta a lányokat. A kortársak valóban bűnösnek tartották Nádasdynét. A csejtei nagyasszony körül szövődő legendákban felbukkant az, hogy azért gyilkolt, mert a halott lányok véréből készült fürdő révén akarta megőrizni szépségét. Felmerült az is, hogy földöntúli erők hatására cselekedett. Egyesek szerint Báthory Erzsébet szkizofréniában szenvedett.
Több kutató viszont úgy gondolta, hogy a vádak megalapozatlanok, az úrnő koncepciós perek áldozata lett. A pert nem folytatták le, az özvegyet nem idézték meg, s a tanúkkal sem szembesítették.
Báthory Erzsébet ügye nem egyértelmű. Nem tudhatjuk tehát, hogy elmebeteg, hatalmával visszaélő gyilkos, vagy koncepciós per áldozata lett-e.
A téma további tanulmányozásához ajánljuk ezt az oldalt - a szerk.
Ezt megosztom Facebook-on!
