….A kripta sötétjében Júlia felébred, keresi Rómeóját, és kétségbeesetten próbálja visszaidézni, mi volt az, ami idáig juttatta. Elkezdődik Júlia szellemidézése. A jól ismert történetet ezúttal az ő szemszögéből kísérhetjük végig. A szereplők fehérarcú kísértetekként jelennek meg és vonulnak fel a kriptában, hogy Júlia újra végigélje kálváriáját, és kiutat találjon a sors által rákényszerített mártírszerepből, hogy megmenthesse magát és Rómeóját. A darabban hangsúlyos szerepet kap Mab királynő, a sorsistennő, ki gyönyörrel és kegyetlenséggel kuszálja emberi kapcsolatok szálait. Csábításának nincs, aki ellenálljon, mert a végzet ő maga. A két szerelmes találkozása így elkerülhetetlen… A történet vége pedig egyértelmű?!
Ez év február 4-én újra bemutatták a Szkénében Shakespeare Rómeó és Júlia feldolgozását a Budakeszi Kompánia Színházi Társulat előadásában. Az alternatív színjátszás világában üdítő kis fénypont ez a tánc- és mozgásszínházat képviselő fiatal társulat. Gyermek-színjátszókörként kezdték akkori napközis tanáruk, Lukács László vezetésével, majd diák, egyetemi s végül alternatív színtársulatként folytatták.
Az alternatív színjátszás egyik alapvető kritériuma a kísérletezés. Ez a Kompánia számára az autentikus forráskeresést jelenti, mely nem zárja ki, sőt, magában hordozza a fejlődést. A táncban, főleg a néptáncban találták meg azt az utat, mely azon túl, hogy elvezeti őket egy nép művészetének gyökereihez, megadja a lehetőséget a különböző táncnemek és népzenék szintézisén keresztül valami izgalmas és új megalkotásához. Különös hangsúlyt fektetnek előadásaikban az élőzenére. Érdekes kihívásnak tartják, milyen módon lehet a darab szerves részévé tenni a zenekart. Számukra a színjátszás egyet jelent a kommunikációval színészek és közönség között, ezért minden előadásukban ennek a párbeszédnek az elmélyítésére törekszenek, ha kell, akkor a közönség aktív bevonásával a játékba. Meglepő, de hatásos élmény, amikor a gyanútlan néző kávéját vagy sörét kortyolgatva a színház büféjében, kezdésre várva, egyszer csak egy hangos, toprongyos alakot lát vészesen tántorogva közeledni asztalához, aki nem elég, hogy odazuhan az ember lábához, még a sörébe is beleiszik! Majd anélkül, hogy időt hagyna döbbenetünkből felocsúdni, hirtelen gyorsasággal távozik. Mi még azon tűnődünk, mit is mondhattunk volna ennek a "szemtelen" alaknak, ha…, amikor máris a színpadon látjuk őt viszont!
Tánc, zene, ének, klasszikus prózai színházi elemek – mindezek együtt alkotnak a Kompániánál vérpezsdítő, a befogadó részéről koncentrált figyelmet igénylő, kiforrott egészet. Kísérletezéseik, energikus munkájuk összehozta őket külföldi alternatív társulatokkal. Együtt dolgoztak előbb szlovák, majd lengyel színházakkal, sőt, a Rómeó és Júlia apropóján a nemzetközileg elismert litván Aglija Színtársulattal is. Meghívás, meghívást követ, lassan többet játszanak külföldön, mint idehaza. Jelentős díjakat tudhatnak magukénak, mint például a rozsnyói Tempus Art fesztivál fődíját, vagy a prágai Aposztrof-fődíjat, de ez csak fokozza szerénységüket és szorgalmukat.
Minden évben megrendezik a Millenárison a Fringe Fesztivált, ahol komoly zsűri bírálja az előadásokat. Tavaly különdíjjal jutalmazták őket. Idén március 28-30. között szintén lesz Fringe, ahol újra ott lesznek a Debreczeni Márton rendezte Othellójukkal – érdemes lesz kilátogatni a fesztiválra!
Ha valaki nem bír addig várni, az Észt Hét keretén belül március 10-14. között is láthatja őket a Szkénében. Feldolgozták ugyanis a kortárs észt író, Andrus Kivirähk egyik regényét, az Ördöngös időket (magyarra fordította Segesdi Móni, Polár Kiadó, 2004). A fergeteges szatíra különösen érdekes jelentést kap kis hazánkban, a március 12-i előadásra maga a szerző is ellátogat. Tehát, ha mindenki készen áll találkozni házi démonokkal, a tolvajlást sajátosan értelmező észt falusiakkal és magával az ördöggel, akkor irány a Szkéné! Többet nem árulok el, nehogy kísértésbe essek, és lelőjem a "poént", aztán meg elvigyen miatta az ördög…
A Budakeszi Kompánia Színházi Társulat
Művészeti vezető, rendező: Lukács László
Színészek: Alföldi Anna, Hantos Násfa, Mayer Zita, Szalay Henrietta, Bucskó János, Debreczeni Márton, Mózes Zoltán, Németh Bottyán
Koreográfia: Vörös Árpád
Zenészek: Heppes Miklós, Lukács László, Szalay Henrietta
Ez év február 4-én újra bemutatták a Szkénében Shakespeare Rómeó és Júlia feldolgozását a Budakeszi Kompánia Színházi Társulat előadásában. Az alternatív színjátszás világában üdítő kis fénypont ez a tánc- és mozgásszínházat képviselő fiatal társulat. Gyermek-színjátszókörként kezdték akkori napközis tanáruk, Lukács László vezetésével, majd diák, egyetemi s végül alternatív színtársulatként folytatták.
Az alternatív színjátszás egyik alapvető kritériuma a kísérletezés. Ez a Kompánia számára az autentikus forráskeresést jelenti, mely nem zárja ki, sőt, magában hordozza a fejlődést. A táncban, főleg a néptáncban találták meg azt az utat, mely azon túl, hogy elvezeti őket egy nép művészetének gyökereihez, megadja a lehetőséget a különböző táncnemek és népzenék szintézisén keresztül valami izgalmas és új megalkotásához. Különös hangsúlyt fektetnek előadásaikban az élőzenére. Érdekes kihívásnak tartják, milyen módon lehet a darab szerves részévé tenni a zenekart. Számukra a színjátszás egyet jelent a kommunikációval színészek és közönség között, ezért minden előadásukban ennek a párbeszédnek az elmélyítésére törekszenek, ha kell, akkor a közönség aktív bevonásával a játékba. Meglepő, de hatásos élmény, amikor a gyanútlan néző kávéját vagy sörét kortyolgatva a színház büféjében, kezdésre várva, egyszer csak egy hangos, toprongyos alakot lát vészesen tántorogva közeledni asztalához, aki nem elég, hogy odazuhan az ember lábához, még a sörébe is beleiszik! Majd anélkül, hogy időt hagyna döbbenetünkből felocsúdni, hirtelen gyorsasággal távozik. Mi még azon tűnődünk, mit is mondhattunk volna ennek a "szemtelen" alaknak, ha…, amikor máris a színpadon látjuk őt viszont!
Mayer Zita, a háziszellem (Kratt)
Tánc, zene, ének, klasszikus prózai színházi elemek – mindezek együtt alkotnak a Kompániánál vérpezsdítő, a befogadó részéről koncentrált figyelmet igénylő, kiforrott egészet. Kísérletezéseik, energikus munkájuk összehozta őket külföldi alternatív társulatokkal. Együtt dolgoztak előbb szlovák, majd lengyel színházakkal, sőt, a Rómeó és Júlia apropóján a nemzetközileg elismert litván Aglija Színtársulattal is. Meghívás, meghívást követ, lassan többet játszanak külföldön, mint idehaza. Jelentős díjakat tudhatnak magukénak, mint például a rozsnyói Tempus Art fesztivál fődíját, vagy a prágai Aposztrof-fődíjat, de ez csak fokozza szerénységüket és szorgalmukat.
Minden évben megrendezik a Millenárison a Fringe Fesztivált, ahol komoly zsűri bírálja az előadásokat. Tavaly különdíjjal jutalmazták őket. Idén március 28-30. között szintén lesz Fringe, ahol újra ott lesznek a Debreczeni Márton rendezte Othellójukkal – érdemes lesz kilátogatni a fesztiválra!
Ha valaki nem bír addig várni, az Észt Hét keretén belül március 10-14. között is láthatja őket a Szkénében. Feldolgozták ugyanis a kortárs észt író, Andrus Kivirähk egyik regényét, az Ördöngös időket (magyarra fordította Segesdi Móni, Polár Kiadó, 2004). A fergeteges szatíra különösen érdekes jelentést kap kis hazánkban, a március 12-i előadásra maga a szerző is ellátogat. Tehát, ha mindenki készen áll találkozni házi démonokkal, a tolvajlást sajátosan értelmező észt falusiakkal és magával az ördöggel, akkor irány a Szkéné! Többet nem árulok el, nehogy kísértésbe essek, és lelőjem a "poént", aztán meg elvigyen miatta az ördög…
A Budakeszi Kompánia Színházi Társulat
Művészeti vezető, rendező: Lukács László
Színészek: Alföldi Anna, Hantos Násfa, Mayer Zita, Szalay Henrietta, Bucskó János, Debreczeni Márton, Mózes Zoltán, Németh Bottyán
Koreográfia: Vörös Árpád
Zenészek: Heppes Miklós, Lukács László, Szalay Henrietta
Ezt megosztom Facebook-on!
