Sorainkban szép számmal akadnak olyanok, akiknek ilyen-olyan módon van vagy volt már köze a filmgyártáshoz: Queue például a Munich című szuperprodukció elkészítéséből vette ki tevékenyen a részét, Melvin saját filmes vállalkozást alapított Gabennel párban, Jééka pedig egyre többet szerepel mindenféle országos médiumokban mozgóképen…
Kérdéseink jellegüket tekintve gyakorlatilag változatlanok:
1. Melyik a legdurvább/legfelkavaróbb/legkeményebb film?
2. Melyik a legmeghatóbb, legérzelmesebb produkció?
3. Mi az aktuális kedvenced?
4. Mi volt a kedvenced öt évvel ezelőtt?
Mutatkozott igény arra, hogy olvasóink is tevékenyen formálhassák a közvéleményt, ezért itt hívjuk fel a figyelmet, hogy a kérdésekre a válaszokat az mkmax[kukac]frego.li levélcímre szeretettel várjuk!
Falcao
1. Mindenképpen ide kívánkozik a Darren Aronofsky rendező nevével fémjelzett Rekviem egy álomért, azt hiszem a katarzisa a legerősebb, amit filmben valaha láttam. Ezen kívül jelölném még az Isten városa című, brazil alkotást, ami ha nem is sokkoló, a céltalan erőszak leplezetlen bemutatása miatt a "durva" kategóriát mindenképp vezeti nálam.
2. Az egyik legszívhezszólóbb emlékem a Nem félek! című olasz mű. Sajnos itthon elég kevesen ismerik, pedig szerintem 2003 legjobb itáliai filmjéről van szó.
3. Az állomásfőnök. Ezt a remek kis független alkotást nemrég láttam, a legjobb filmélmény, amit az utóbbi hetekben átéltem. Továbbá hosszú hónapok óta élen áll nálam az első pontban megnevezett rendező A forrás című műve. Egyszerűen lenyűgöző.
4. A Gattaca örök favorit. Egyébként meg, akkoriban – ha jól emlékszem – A lé meg a Loláért rajongtam.
Jééka
1. Spongyabob Kockanadrág – a mozifilm
2. Family Guy – Stewie Griffin: The untold story
3. Persepolis
4. South Park – bigger, longer, uncut
Mk Max
1. Hymypoika – Kitűnő tanulók. Magasan veri például az USA-ban "botrányt kavart és betiltott" Ken Parkot. És még Stephen Lynch Live at the El Rey DVD-je, pár perces darabokban a YouTube-on is véginézhető, segítek.
2. Michael Moore-tól a Sicko. Nem gondoltam volna, hogy olyan hatást vált ki belőlem, amilyet. A Felkavar a szél-t pedig kinevezem ezüstérmesnek.
3. Odavagyok a skandináv filmművészetért, fantasztikus dolgokra képesek. A dán Idióták, az izlandi 101 Reykjavík, a finn Levottomat, a norvég-svéd Tótumfaktum, – sorolhatnám még, zseniálisak. Igyekszem figyelni a spanyol, a francia és a magyar felhozatalt is, különös tekintettel Pálfi György és Pohárnok Gergely munkásságára.
4. Mindenekelőtt a Trainspotting, amit azóta is próbálok évente egyszer megnézni, emlékeztetőül. És – inkább egy közösségi élménynek köszönhetően – a Szörny Rt.
Queue
1. Durváskodás: Pulp Fiction (1994)
Felkavarás: The Passion of the Christ (2004)
Keményítés: American Beauty (1999)
2. Meghatás: The Shawshank Redemption (1994)
Érzelmesség: Forrest Gump (1994)
3. Picasso kalandjai (1978), egy jelenet belőle itt.
4. Picasso kalandjai (1978), még egy jelenet belőle emitt.
Rika
1. Az ismeretlen és A zongoratanárnő
2. Love Actually. Ez az a film, amin még a fiúk is szoktak sírni.
3. Breakfast on Pluto és Knocking on Heaven’s Door.
4. Egyáltalán nem emlékszem, mi volt öt évvel ezelőtt… 2003? Elsős voltam… umm… a Knocking on Heaven’s Door tuti, de amúgy nem emlékszem, tényleg.
Zoli
1. Hannibal
2. Philadelphia – Az érinthetetlen
3. Harmadik típusú találkozások
4. Az ötödik pecsét
Zsuzsi (fotós)
1. Akár az egész Lynch életművet ideírhatnám, de ha választanom kell egyet (nehezen megy), akkor talán a Mulholland Drive lenne az, amit durvának és "keménynek" titulálnék. Akár a felkavaró is illene rá, mert attól függ ki honnan nézi, de ide inkább teljesen más okból a Schindler listáját mondanám,
amit szerintem nem is kell magyarázni. És hogy egy klasszikust is megemlítsek, Ingmar Bergman Persona filmjét ajánlom mindenki figyelmébe, akár párhuzamba is vonható az előbb említett Lynch alkotással (na az első pár képkocka igazán durva!).
2. Vessen meg bárki, de én legutóbb Koltai Lajos filmjén, az Estén sírtam egy jót, a sokszor kicsit vontatott és lassú történetre az igazán elmondható, hogy tele van érzelemmel. És még egy klasszikus, egy 1948-as olasz film, a Biciklitolvajok. A maga legegyszerűbb módján mutatja be, hogy mi minden múlhat egy ellopott biciklin (családi megélhetés, egy apa önbecsülése...). Szomorú, szomorú, szomorú.
3. Ezek talán nem is az aktuális kedvencek, inkább a közelmúltban készültek. Almodóvárt semmiképp sem hagyhatom ki innen, és bár a személyes kedvenc a Mindent anyámról, de a 2006-os Volver is csodálatos. Tavaly láttam A Zodiákust, amit az a David Fincher rendezett, aki a Hetediket is jegyzi, csak itt cseppet más szemszögből mutatja be az "aktuális" sorozatgyilkost.
4. Nem tudom, hogy öt éve volt-e vagy sem, de az Amelie csodálatos élete a
legkedvesebb filmjeim közé tartozik (most is!). Mit is mondhatnék róla, minthogy egy kerti törpe bejárja a világot és megjelenik a fotóautomaták fantomja. Nagy kedvenc még az Egy makulátlan elme örök ragyogása, a Donnie Darko, a Ragyogás. Jaj, de sok film van még ami kimaradt...
Kérdéseink jellegüket tekintve gyakorlatilag változatlanok:
1. Melyik a legdurvább/legfelkavaróbb/legkeményebb film?
2. Melyik a legmeghatóbb, legérzelmesebb produkció?
3. Mi az aktuális kedvenced?
4. Mi volt a kedvenced öt évvel ezelőtt?
Mutatkozott igény arra, hogy olvasóink is tevékenyen formálhassák a közvéleményt, ezért itt hívjuk fel a figyelmet, hogy a kérdésekre a válaszokat az mkmax[kukac]frego.li levélcímre szeretettel várjuk!
Falcao
1. Mindenképpen ide kívánkozik a Darren Aronofsky rendező nevével fémjelzett Rekviem egy álomért, azt hiszem a katarzisa a legerősebb, amit filmben valaha láttam. Ezen kívül jelölném még az Isten városa című, brazil alkotást, ami ha nem is sokkoló, a céltalan erőszak leplezetlen bemutatása miatt a "durva" kategóriát mindenképp vezeti nálam.
2. Az egyik legszívhezszólóbb emlékem a Nem félek! című olasz mű. Sajnos itthon elég kevesen ismerik, pedig szerintem 2003 legjobb itáliai filmjéről van szó.
3. Az állomásfőnök. Ezt a remek kis független alkotást nemrég láttam, a legjobb filmélmény, amit az utóbbi hetekben átéltem. Továbbá hosszú hónapok óta élen áll nálam az első pontban megnevezett rendező A forrás című műve. Egyszerűen lenyűgöző.
4. A Gattaca örök favorit. Egyébként meg, akkoriban – ha jól emlékszem – A lé meg a Loláért rajongtam.
Jééka
1. Spongyabob Kockanadrág – a mozifilm
2. Family Guy – Stewie Griffin: The untold story
3. Persepolis
4. South Park – bigger, longer, uncut
Mk Max
1. Hymypoika – Kitűnő tanulók. Magasan veri például az USA-ban "botrányt kavart és betiltott" Ken Parkot. És még Stephen Lynch Live at the El Rey DVD-je, pár perces darabokban a YouTube-on is véginézhető, segítek.
2. Michael Moore-tól a Sicko. Nem gondoltam volna, hogy olyan hatást vált ki belőlem, amilyet. A Felkavar a szél-t pedig kinevezem ezüstérmesnek.
3. Odavagyok a skandináv filmművészetért, fantasztikus dolgokra képesek. A dán Idióták, az izlandi 101 Reykjavík, a finn Levottomat, a norvég-svéd Tótumfaktum, – sorolhatnám még, zseniálisak. Igyekszem figyelni a spanyol, a francia és a magyar felhozatalt is, különös tekintettel Pálfi György és Pohárnok Gergely munkásságára.
4. Mindenekelőtt a Trainspotting, amit azóta is próbálok évente egyszer megnézni, emlékeztetőül. És – inkább egy közösségi élménynek köszönhetően – a Szörny Rt.
Queue
1. Durváskodás: Pulp Fiction (1994)
Felkavarás: The Passion of the Christ (2004)
Keményítés: American Beauty (1999)
2. Meghatás: The Shawshank Redemption (1994)
Érzelmesség: Forrest Gump (1994)
3. Picasso kalandjai (1978), egy jelenet belőle itt.
4. Picasso kalandjai (1978), még egy jelenet belőle emitt.
Rika
1. Az ismeretlen és A zongoratanárnő
2. Love Actually. Ez az a film, amin még a fiúk is szoktak sírni.
3. Breakfast on Pluto és Knocking on Heaven’s Door.
4. Egyáltalán nem emlékszem, mi volt öt évvel ezelőtt… 2003? Elsős voltam… umm… a Knocking on Heaven’s Door tuti, de amúgy nem emlékszem, tényleg.
Zoli
1. Hannibal
2. Philadelphia – Az érinthetetlen
3. Harmadik típusú találkozások
4. Az ötödik pecsét
Zsuzsi (fotós)
1. Akár az egész Lynch életművet ideírhatnám, de ha választanom kell egyet (nehezen megy), akkor talán a Mulholland Drive lenne az, amit durvának és "keménynek" titulálnék. Akár a felkavaró is illene rá, mert attól függ ki honnan nézi, de ide inkább teljesen más okból a Schindler listáját mondanám,
amit szerintem nem is kell magyarázni. És hogy egy klasszikust is megemlítsek, Ingmar Bergman Persona filmjét ajánlom mindenki figyelmébe, akár párhuzamba is vonható az előbb említett Lynch alkotással (na az első pár képkocka igazán durva!).
2. Vessen meg bárki, de én legutóbb Koltai Lajos filmjén, az Estén sírtam egy jót, a sokszor kicsit vontatott és lassú történetre az igazán elmondható, hogy tele van érzelemmel. És még egy klasszikus, egy 1948-as olasz film, a Biciklitolvajok. A maga legegyszerűbb módján mutatja be, hogy mi minden múlhat egy ellopott biciklin (családi megélhetés, egy apa önbecsülése...). Szomorú, szomorú, szomorú.
3. Ezek talán nem is az aktuális kedvencek, inkább a közelmúltban készültek. Almodóvárt semmiképp sem hagyhatom ki innen, és bár a személyes kedvenc a Mindent anyámról, de a 2006-os Volver is csodálatos. Tavaly láttam A Zodiákust, amit az a David Fincher rendezett, aki a Hetediket is jegyzi, csak itt cseppet más szemszögből mutatja be az "aktuális" sorozatgyilkost.
4. Nem tudom, hogy öt éve volt-e vagy sem, de az Amelie csodálatos élete a
legkedvesebb filmjeim közé tartozik (most is!). Mit is mondhatnék róla, minthogy egy kerti törpe bejárja a világot és megjelenik a fotóautomaták fantomja. Nagy kedvenc még az Egy makulátlan elme örök ragyogása, a Donnie Darko, a Ragyogás. Jaj, de sok film van még ami kimaradt...
Ezt megosztom Facebook-on!
