Netnyelvelő – Bódi Zoltán nyelvész, egyetemi tanár rovata, amelyben megmondja a korrektet a netnyelvről
Az egyik portál böngészésekor találkoztam a cikkekben olyan szavakkal amelyek kétszer alá voltak húzva, és ha az egeret ráhúztam ezekre a szavakra, akkor megjelent egy fölugró ablak, amelyben egy hirdetés volt olvasható. Az volt az érdekes, hogy így a reklámot kulturált módon helyezték el, ám az zavart, hogy ezekben a fölugró ablakokban nem a cikk szövegéhez kapcsolódó információ jelent meg, hanem valami teljesen más hirdetés. Az egyik ilyen ablak sarkában aztán leírták, hogy ez a kulcsszavas hirdetési rendszer. Innen a mai kifejezés, a kulcsszó.
Az internet manapság a legalapvetőbb tudásforrás, és ehhez nagy szükség van a jó keresési stratégiákra. Az egyik legalapvetőbb rendszerező eszköz a kulcsszó, amit a jegyzeteléskor, a tudományos kutatómunka előkészítésére szolgáló cédulázáskor, a határidőnaplóba való bejegyzéskor és az ehhez hasonló esetekben is használunk. Az internetes információkereséskor is a legtöbb esetben a kulcsszavak segítségével keresünk.
A kulcsszó tehát az internetező és a kereső, kutakodó ember számára alapvető kifejezés. Ez egy tipikus szóösszetétel, amely a kulcs és a szó tagokból áll, és a két alkotóelem együttes használata komplex, összetett jelentést ad: ’egy ismeretcsoportot összefoglaló, lényeges kifejezés’, az Értelemező kéziszótár szerint: ’Valamely szöveg tartalma, illetve (összefüggéseinek) megértése szempontjából leginkább fontos szavak valamelyike.’
Ennek az összetételnek a központi eleme a kulcs főnév. Ez igen régi szláv átvétel, és sokjelentésű szó, hisz a zárat nyitó eszközön kívül jelent még szerszámot, hangszerek és kották bizonyos elemeit, részeit, de használjuk az adózás során is. A kulcsszó összetételben a kulcs a ’lényegi elem’ jelentésben szerepel, ami metaforikus kapcsolatban áll a szó elsődleges jelentésével, a zárat nyitó eszközzel. Az informatikai szaknyelvre, illetve különösen a lazább szaknyelvi szlengre kifejezetten jellemzőek a képies, szemléletes kifejezések.
2007 január 12.
Az írások a szerző szakmai blogján már megjelentek, engedélyével utánközöljük őket.
Az internet manapság a legalapvetőbb tudásforrás, és ehhez nagy szükség van a jó keresési stratégiákra. Az egyik legalapvetőbb rendszerező eszköz a kulcsszó, amit a jegyzeteléskor, a tudományos kutatómunka előkészítésére szolgáló cédulázáskor, a határidőnaplóba való bejegyzéskor és az ehhez hasonló esetekben is használunk. Az internetes információkereséskor is a legtöbb esetben a kulcsszavak segítségével keresünk.
A kulcsszó tehát az internetező és a kereső, kutakodó ember számára alapvető kifejezés. Ez egy tipikus szóösszetétel, amely a kulcs és a szó tagokból áll, és a két alkotóelem együttes használata komplex, összetett jelentést ad: ’egy ismeretcsoportot összefoglaló, lényeges kifejezés’, az Értelemező kéziszótár szerint: ’Valamely szöveg tartalma, illetve (összefüggéseinek) megértése szempontjából leginkább fontos szavak valamelyike.’
Ennek az összetételnek a központi eleme a kulcs főnév. Ez igen régi szláv átvétel, és sokjelentésű szó, hisz a zárat nyitó eszközön kívül jelent még szerszámot, hangszerek és kották bizonyos elemeit, részeit, de használjuk az adózás során is. A kulcsszó összetételben a kulcs a ’lényegi elem’ jelentésben szerepel, ami metaforikus kapcsolatban áll a szó elsődleges jelentésével, a zárat nyitó eszközzel. Az informatikai szaknyelvre, illetve különösen a lazább szaknyelvi szlengre kifejezetten jellemzőek a képies, szemléletes kifejezések.
2007 január 12.
Az írások a szerző szakmai blogján már megjelentek, engedélyével utánközöljük őket.