Majdnem lemaradtam (Paolo Coelho: Tizenegy perc)

könyv, 2004. szeptember

Egy napsütéses kedd délután betévedtem egy könyvesboltba. Nézegettem a könyveket órákon keresztül, de mégis elkeseredetten és csalódottan jöttem ki. Nem találtam könyvet, mely megfogott volna, melyet érdemesnek véltem, hogy bemutassam. Aztán másnap történt valami. Ültünk a barátaimmal egy kocsmában, beszélgettünk, iszogattunk. El voltam keseredve. Miért van mostanság olyan pangás a könyvpiacon? Miért nincs olyan könyv, ami nem a megszokott sémákról szólna? Szex, szerelem, drogok, káromkodás...

"Ádok neked egy könyved!" Jött a hang. "Előzör spányolul olvazstam, de ez volt áz első könyv, melyet mágyarul olvasog." Elmesélte nagyjából miről szól. Megszokott téma, ebben nincsen semmi új. De azt mondta: "Há nem tetszik, akkor te vágy az első ember, és akkor kikápsz!" Hát jó elfogadom, majd csak kezdek vele valamit. Amikor a kezembe vettem, rájöttem, hogy láttam a boltban, még olvastam is a tartalmát, de visszatettem.

Már az ajánlásnál kételkedtem. Létezik olyan az ember életében, hogy találkozik valakivel, és utána élete egyik nagy művét neki ajánlja? Aztán peregtek az oldalak és azt vettem észre, vége a könyvnek, és nem vagyok fáradt, pedig hajnali öt óra van. Rég történt velemi ilyen, s elfogott egy nagyon kellemes érzés. Végre találtam egy jó könyvet. Miért? Három dolog miatt. Egyrészt könnyen lehet olvasni, egyszerű mondatokat használ, nincs benne kacifántos rész. Másrészt egy nőről szól, aki mindannyiunkban létezik. A női öntudat. Meg tudom tenni, mert képes vagyok rá! Ismerem önmagamat, a korlátaimat, tudom hol a határ és ami a legfontosabb, tudok és merek dönteni.

Maria brazil nő, aki tudatlank kislányként elkeveredik Svájcba, mert azt hiszi, híres táncosnőt faragnak belőle. De hamar rájön, hogy ez nem igaz. Otthagyja munkahelyét, egy darabig képes a végkielégítéséből megélni. Aztán elfogy a pénze. Rádöbben, tizenegy perc alatt több száz frankot lehet keresni. Lemondott már rég az igazi érzelmekről, hiszen tapasztalata, a szerelem csak merő szenvedés. A szexualitásban éli ki szenvedélyeit, míg egy nap találkozik egy festővel és választania kell. "Feloldódik a testiségben, vagy megtalálja saját belső fényét, melyben mozoghatunk, akkor is, mikor olvassuk a könyvet, és utána is.

Bár félve kezdtem neki, bár már az elején kételkedtem, és még valami, talán egy szó, egy mondat magával ragadott és elrepített egy éjszaka. Jó volt ez a repülés, kiszakadni mindenből, ami az embert közülveszi, még akkor is, ha ez csak pár óráig tart. Köszönöm a könyvet!

Megjelent a BIT magazin II. évfolyamának 1. számában.
http://ikhok.elte.hu

Kapcsolódó írások

Mit szólsz hozzá?

Feles

Feles

Tóth (vagy Roszival? ehh...) Kata imád színházba járni, de bölcsészként az olvasást sem veti meg. A szláv, azon belül is az orosz kultúra a szíve csücske. A KULT rovat lelkes vezetője. Hajszínének változásait követni nem egyszerű feladat.

húzd fel a cikket!

Köszönjük visszajelzésedet . . .
    Tíz évvel később
    Hamis nosztalgiák verme
    Fregoli főoldal