Tökön Szúrom Magam Szövetség
férfilét, humor, párkapcsolat, 2007. augusztus
Nem tudom, van-e jogom bármilyen információt kiadni erről a titkos társaságról, amelyet férfiak maroknyi csoportja alapított egy ismeretlen időpontban, de mivel én is csak megfigyelés alapján tájékozódom, talán ez még nem számít indiszkréciónak. Pláne mert a tagok többsége maga sem tud a szövetségről. Ám amikor rejtélyes módon kiszabadulnak belőle, hirtelen sokkal jobban érzik magukat, és úgy beszélnek a korábbi időszakról, mintha valami szekta karmai között lettek volna.
A T. Sz. M. SZ. a kezdetek óta (amiről fogalmunk sincs, mikor volt) igencsak kibővült, és életstílust teremtett. Lényegi követelménye, hogy az ember soha, semmilyen körülmények között, semmilyen befolyásra vagy ferde késztetésnek engedve ne azonosuljon az olyan férfiakkal, akik 1. agresszívek, 2. egoisták, 3. törtetők, 4. szexisták, 5. izomagyúak. Mivel azonban az ilyen tulajdonságok esetleg mégis megjelenhetnek valakiben, szabad akaratától függetlenül, mindent el kell követni, nehogy az embert behálózzák az ösztönei vagy a rossz természete. A T. Sz. M. Sz. tagjai legfőbb fegyverüknek a humort tartják, főként az olyat, ami emlékezteti őket és társaikat, hogy valójában ők a nagy senkik (egoizmus ellen). A humort, ami a lányok jófej barátaivá teszi őket (szexizmus ellen). A humort, ami egységesíti őket (törtetés ellen). A humort, amiben le lehet vezetni a feszültséget (agresszió ellen). A tagok már olyan bravúros tökélyre fejlesztették az önalázást, hogy szinte öröm őket hallgatni. Szellemes öngyilkosságaik ide-oda repkednek egymás között; például, amikor zseniálisan megalázó neveket találnak ki egymásnak, ami aztán becenévvé válik, karikatúrákat rajzolnak magukról, vagy a lehető legidiótább fényképüket töltik fel a netre, vagy akár egész rajzfilmsorozatot készítenek a töketlenségükről. A töketlenségükről, ami szövetségük lényege és szimbóluma, és ami nélkül miről is humorizálnának olyan zseniálisan? Ami nélkül ők min nevetnének? És mi min nevetnénk…?
Hogy ezek az alapkövetelmények pontosan milyen behatásnak köszönhetően formálódtak, egyelőre rejtély, bár néhány elvetemült kutató összefüggést feltételez a családi problémák fokozódása (úgy mint apa nélkül felnövő fiúk, alkoholizmus, bántalmazás stb.) és a szövetség megjelenése között. A merészebbek úgynevezett "önértékelési vákuumot" emlegetnek, ami legalább olyan veszélyes és észrevétlen, mint a globális felmelegedés, és ami ugyanúgy nem érdekel senkit.
A negatív mellékhatások először akkor mutatkoznak, amikor egy tag felfedezni kényszerül magában a tökösséget, mert esetleg szerelmes lesz (amit egyébként a végsőkig megpróbált elkerülni). Ebben az esetben az ősi hajtóerők olyan viselkedésmintákat eredményeznek – illetve eredményeznének – amik egészen az ősemberig visszavezethetők, és a tagság megszűnését vonnák maguk után, ezzel együtt a humor és intellektus csődjét az állati ösztönélettel szemben. Ilyenkorra már a senkiség és töketlenség érzete olyan csillogóra kristályosodott a szövetség emberében, hogy komoly kínokat okoz mind a kezdeményezés, mind az érzelmek kinyilvánítása esetén, és általában kudarc az eredménye. Amitől az önértékelés tovább zuhan, ha még egyáltalán van hova… S ha ilyenkor mégis elborítja a tagot az agresszió és egoizmus primitív áramlata, esetleg maga mögött hagyja a T. Sz. M. Sz.-t, és elindul a férfiak kevésbé nevettető, ámde sokkal nehezebb, ősrégi útján.
A T. Sz. M. SZ. a kezdetek óta (amiről fogalmunk sincs, mikor volt) igencsak kibővült, és életstílust teremtett. Lényegi követelménye, hogy az ember soha, semmilyen körülmények között, semmilyen befolyásra vagy ferde késztetésnek engedve ne azonosuljon az olyan férfiakkal, akik 1. agresszívek, 2. egoisták, 3. törtetők, 4. szexisták, 5. izomagyúak. Mivel azonban az ilyen tulajdonságok esetleg mégis megjelenhetnek valakiben, szabad akaratától függetlenül, mindent el kell követni, nehogy az embert behálózzák az ösztönei vagy a rossz természete. A T. Sz. M. Sz. tagjai legfőbb fegyverüknek a humort tartják, főként az olyat, ami emlékezteti őket és társaikat, hogy valójában ők a nagy senkik (egoizmus ellen). A humort, ami a lányok jófej barátaivá teszi őket (szexizmus ellen). A humort, ami egységesíti őket (törtetés ellen). A humort, amiben le lehet vezetni a feszültséget (agresszió ellen). A tagok már olyan bravúros tökélyre fejlesztették az önalázást, hogy szinte öröm őket hallgatni. Szellemes öngyilkosságaik ide-oda repkednek egymás között; például, amikor zseniálisan megalázó neveket találnak ki egymásnak, ami aztán becenévvé válik, karikatúrákat rajzolnak magukról, vagy a lehető legidiótább fényképüket töltik fel a netre, vagy akár egész rajzfilmsorozatot készítenek a töketlenségükről. A töketlenségükről, ami szövetségük lényege és szimbóluma, és ami nélkül miről is humorizálnának olyan zseniálisan? Ami nélkül ők min nevetnének? És mi min nevetnénk…?
Hogy ezek az alapkövetelmények pontosan milyen behatásnak köszönhetően formálódtak, egyelőre rejtély, bár néhány elvetemült kutató összefüggést feltételez a családi problémák fokozódása (úgy mint apa nélkül felnövő fiúk, alkoholizmus, bántalmazás stb.) és a szövetség megjelenése között. A merészebbek úgynevezett "önértékelési vákuumot" emlegetnek, ami legalább olyan veszélyes és észrevétlen, mint a globális felmelegedés, és ami ugyanúgy nem érdekel senkit.
A negatív mellékhatások először akkor mutatkoznak, amikor egy tag felfedezni kényszerül magában a tökösséget, mert esetleg szerelmes lesz (amit egyébként a végsőkig megpróbált elkerülni). Ebben az esetben az ősi hajtóerők olyan viselkedésmintákat eredményeznek – illetve eredményeznének – amik egészen az ősemberig visszavezethetők, és a tagság megszűnését vonnák maguk után, ezzel együtt a humor és intellektus csődjét az állati ösztönélettel szemben. Ilyenkorra már a senkiség és töketlenség érzete olyan csillogóra kristályosodott a szövetség emberében, hogy komoly kínokat okoz mind a kezdeményezés, mind az érzelmek kinyilvánítása esetén, és általában kudarc az eredménye. Amitől az önértékelés tovább zuhan, ha még egyáltalán van hova… S ha ilyenkor mégis elborítja a tagot az agresszió és egoizmus primitív áramlata, esetleg maga mögött hagyja a T. Sz. M. Sz.-t, és elindul a férfiak kevésbé nevettető, ámde sokkal nehezebb, ősrégi útján.