Tartós(ított) párkapcsolat (Színtelen-szagtalan, nyúlékony)
párkapcsolat, szerelem, szex, 2006. február
Hasonlatos a szerhasználathoz. Van aki betiltaná és van, aki teljesen függővé válik. Személyiség-formáló, hangulati és egészségügyi hatásai vannak, és a világ összes kultúrájában ismerik. Én csak az úgynevezett "magyar populáció" egyes tagjait tudtam meginterjúvolni a kérdésben, és kiderült számomra, hogy a magyar "tartós párkapcsolat" leginkább a loch ness-i szörnyhöz hasonlít: általában hisznek benne, de még senki sem látta, csak olyan személyek, akiket ilyen szempontból nem tartanak megbízhatónak. Illetve vannak, akik már nem hisznek a létezésében, de állítják, hogy ha mégis felbukkanna, akkor le kellene lőni.
Ismertetőjegyei: hosszú, színtelen-szagtalalan, nyúlékony, esetenként törékeny, egyes területeken kihalással fenyegetett jelenség. Elég sokba kerül, mert néha rá kell áldozni egy egész életet, és ehhez nem mindenkinek van kedve, pláne annak, aki csak az egy életben hisz. Hiányában azonban – különösen az életkor előrehaladtával – mindenféle tünetek lépnek fel, mint pl. krónikus kétségbeesés, paranoia, kisebbrendűségi érzés és "elcsesztem az életemet" szindróma. Az utóbbi különösen a harmincadik életév után jelentkezik, de előjelei már huszonöt felett megfigyelhetők.
A hiánytünetekkel élők leleményesek! És mert a legfontosabb a túlélés, pláne, ha csak egyszer élünk, kidolgoztak egy új evolúciós terméket, amely erősen hasonlít a tartós párkapcsolatra, ez pedig az úgynevezett "tartósított párkapcsolat". Megkérdeztem egy hatvanadik házassági évfordulójukat ünneplő házaspárt, mégis mi a nyitja a tartósított párkapcsolatnak. Válaszuk alapján ezek a következők: türelem, tolerancia, alkalmazkodókészség. Esetleg egy szomszéd, aki késelés zajaira felfigyelve kihívja a rendőrséget. A türelem és tolerancia esetenként helyettesíthető a "mi-lesz-velem-ha-egyedül-maradok" elnevezésű félelemmel, ez is igen hatékony a párkapcsolat tartósításának szempontjából. Ha nincs elég félelem, érdemes homokba dugni a fejet, feltéve, hogy az ember bírja levegővel.
A párkapcsolat tartósításában azt mondják, leginkább a nőneműek jeleskednek. A tartósítás eszközei esetükben a drasztikustól az enyhébb formákig terjedhetnek, mint pl. a "gyereket szülök" és a "hozzád költözöm és főzök, mosok" akciók illetve a "ha minden héten megcsalsz, azt is elnézem" hozzáállás. A férfiak sem maradnak azért alul a találékonyságban, az ő módszereik inkább az "én tartalak el", "mi lesz a gyerekekkel", "rossz anya vagy", "ennyi idősen már kinek kellesz" és "nincs is munkahelyed" sugallatok vagy az "ilyen nőt nem találok még egyet".
Ha azonban a két fél nem elég hatékony a tartósításban, a segítség jöhet kívülről is, például az anyagiakkal: egy lakás, ami túl kicsi ahhoz, hogy kettő legyen belőle, illetve a munkanélküliség, esetleg néhány külsős bedolgozó, aki betölti az üresen maradt lyukakat a párkapcsolatban. Néha a szülők is kifejezetten támogatóak a kérdésben ("ide ne költözz vissza", illetve "egy normális nő ennyi idősen…" vagy "egy rendes férfi kitart a családja mellett" stb.) A tartósított párkapcsolatban élők nagy hajlamot fejlesztenek ki magukban a bűntudat érzésére, s keltésére, ez csak növeli a tartósítás hatásfokát.
Ismerek azonban olyan embereket is, akik látták már a "loch ness-i szörnyet", sőt! Egy harmincas nő szerint, aki tíz éve él a párjával, az egész annak a függvénye, hogy mennyire érzed a sorsodat. Egy idő után pontosan látni a másik hibáit, gyengeségeit, rá lehet szokni a rutinra is, és vannak veszekedések is. Mégis, ha valaki a párkapcsolatáról kérdezi az embert, ilyenkor azt válaszolja: "Nem szebb vagy jobb, mint a többi, de az enyém. A magaménak érzem, és tudom, hogy mindent megtennék érte. És amíg ez az érzés éltet egy kapcsolatot, addig nincs baj".
A tartós párkapcsolat létrejöttében fontos akadályozó tényezőként szokták megnevezni, hogy nem hagynak maguknak időt az ismerkedésre. Mivel ennek ma nincsenek olyan kötött szabályai – sőt, esetenként kimondatlan elvárás a másik vagy önmagunk felé, – gyakran indul két ember közös története már magával a szexuális kapcsolattal, ami gyors elköteleződéshez vezet, de kihagyja a megismerés réteges fázisait. Sokszor akkor derül ki, hogy két ember nem illik össze, amikor már érzelmileg egymáshoz nőttek. Az egymás iránt érzett gyengédség azonban nem mindig elég. Vannak, akiknek életstílusa és felfogása egyeztethetetlen, vagy épp ellenkezőleg, annyira egyformák, hogy nem egészítik ki egymást. A szexuális elkötelezettséggel csaknem minden esetben együtt jár a szerelem melegséget adó érzése, amibe azonban bele-belerondít a valóság derengése (nem bírjuk egymás barátait, nincs közös témánk, túl nagy/kicsi a korkülönbség). Azt azonban mégsem lehet mondani manapság: "hé, ismerkedjetek egy fél évig – vagy egy egész évig – és csak utána feküdjetek le egymással!" Ki ne kapna röhögőgörcsöt (hacsak nem a vallása miatt)? És különben is, már annyira megszoktuk a tartósítószerek ízét!
Megjelent a BIT magazin III. évfolyamának 5. számában.
http://ikhok.elte.hu
Ismertetőjegyei: hosszú, színtelen-szagtalalan, nyúlékony, esetenként törékeny, egyes területeken kihalással fenyegetett jelenség. Elég sokba kerül, mert néha rá kell áldozni egy egész életet, és ehhez nem mindenkinek van kedve, pláne annak, aki csak az egy életben hisz. Hiányában azonban – különösen az életkor előrehaladtával – mindenféle tünetek lépnek fel, mint pl. krónikus kétségbeesés, paranoia, kisebbrendűségi érzés és "elcsesztem az életemet" szindróma. Az utóbbi különösen a harmincadik életév után jelentkezik, de előjelei már huszonöt felett megfigyelhetők.
A hiánytünetekkel élők leleményesek! És mert a legfontosabb a túlélés, pláne, ha csak egyszer élünk, kidolgoztak egy új evolúciós terméket, amely erősen hasonlít a tartós párkapcsolatra, ez pedig az úgynevezett "tartósított párkapcsolat". Megkérdeztem egy hatvanadik házassági évfordulójukat ünneplő házaspárt, mégis mi a nyitja a tartósított párkapcsolatnak. Válaszuk alapján ezek a következők: türelem, tolerancia, alkalmazkodókészség. Esetleg egy szomszéd, aki késelés zajaira felfigyelve kihívja a rendőrséget. A türelem és tolerancia esetenként helyettesíthető a "mi-lesz-velem-ha-egyedül-maradok" elnevezésű félelemmel, ez is igen hatékony a párkapcsolat tartósításának szempontjából. Ha nincs elég félelem, érdemes homokba dugni a fejet, feltéve, hogy az ember bírja levegővel.
A párkapcsolat tartósításában azt mondják, leginkább a nőneműek jeleskednek. A tartósítás eszközei esetükben a drasztikustól az enyhébb formákig terjedhetnek, mint pl. a "gyereket szülök" és a "hozzád költözöm és főzök, mosok" akciók illetve a "ha minden héten megcsalsz, azt is elnézem" hozzáállás. A férfiak sem maradnak azért alul a találékonyságban, az ő módszereik inkább az "én tartalak el", "mi lesz a gyerekekkel", "rossz anya vagy", "ennyi idősen már kinek kellesz" és "nincs is munkahelyed" sugallatok vagy az "ilyen nőt nem találok még egyet".
Ha azonban a két fél nem elég hatékony a tartósításban, a segítség jöhet kívülről is, például az anyagiakkal: egy lakás, ami túl kicsi ahhoz, hogy kettő legyen belőle, illetve a munkanélküliség, esetleg néhány külsős bedolgozó, aki betölti az üresen maradt lyukakat a párkapcsolatban. Néha a szülők is kifejezetten támogatóak a kérdésben ("ide ne költözz vissza", illetve "egy normális nő ennyi idősen…" vagy "egy rendes férfi kitart a családja mellett" stb.) A tartósított párkapcsolatban élők nagy hajlamot fejlesztenek ki magukban a bűntudat érzésére, s keltésére, ez csak növeli a tartósítás hatásfokát.
Ismerek azonban olyan embereket is, akik látták már a "loch ness-i szörnyet", sőt! Egy harmincas nő szerint, aki tíz éve él a párjával, az egész annak a függvénye, hogy mennyire érzed a sorsodat. Egy idő után pontosan látni a másik hibáit, gyengeségeit, rá lehet szokni a rutinra is, és vannak veszekedések is. Mégis, ha valaki a párkapcsolatáról kérdezi az embert, ilyenkor azt válaszolja: "Nem szebb vagy jobb, mint a többi, de az enyém. A magaménak érzem, és tudom, hogy mindent megtennék érte. És amíg ez az érzés éltet egy kapcsolatot, addig nincs baj".
A tartós párkapcsolat létrejöttében fontos akadályozó tényezőként szokták megnevezni, hogy nem hagynak maguknak időt az ismerkedésre. Mivel ennek ma nincsenek olyan kötött szabályai – sőt, esetenként kimondatlan elvárás a másik vagy önmagunk felé, – gyakran indul két ember közös története már magával a szexuális kapcsolattal, ami gyors elköteleződéshez vezet, de kihagyja a megismerés réteges fázisait. Sokszor akkor derül ki, hogy két ember nem illik össze, amikor már érzelmileg egymáshoz nőttek. Az egymás iránt érzett gyengédség azonban nem mindig elég. Vannak, akiknek életstílusa és felfogása egyeztethetetlen, vagy épp ellenkezőleg, annyira egyformák, hogy nem egészítik ki egymást. A szexuális elkötelezettséggel csaknem minden esetben együtt jár a szerelem melegséget adó érzése, amibe azonban bele-belerondít a valóság derengése (nem bírjuk egymás barátait, nincs közös témánk, túl nagy/kicsi a korkülönbség). Azt azonban mégsem lehet mondani manapság: "hé, ismerkedjetek egy fél évig – vagy egy egész évig – és csak utána feküdjetek le egymással!" Ki ne kapna röhögőgörcsöt (hacsak nem a vallása miatt)? És különben is, már annyira megszoktuk a tartósítószerek ízét!
Megjelent a BIT magazin III. évfolyamának 5. számában.
http://ikhok.elte.hu
Ezt megosztom Facebook-on!
