Képek a Nyihahák országáról (Hemző Károly: Csak lovak – Just horses)

album, könyv, 2006. február

A lovak nagyon jó fej állatok, ingyen dolgoznak az embereknek már milyen régóta. Még azt is hagyják, hogy a hátukra ülve nagy sebességű mozgásra ösztökéljék őket, vagy csak némán kapaszkodjanak beléjük,és élvezzék azt, hogy ember és állat közösen létrehoz valamit: együttműködik. Akik egyszer részesültek ebben a nem mindennapi élményben, általában hosszabb-rövidebb időre bele is bolondulnak.

Hemző Károlynál a vonzalom egy életen át megmaradt. Hemző neve a konyhából lehet a legismerősebb: évek óta készít szakácskönyveket a feleségével, Lajos Marival.

A fényképész ló-mániája gyerekkori élményből fakad. Kiskorában nyaralt falun a rokonainál, ahol egy Sátán nevű lóval kötött barátságot. Egyszer sikerült vágtára ösztökélnie az egyébként igáslóként használt jószágot, és ez a mindkettejüket meglepő akció tette Hemzőt végképp a lovak szerelmesévé. Elhatározta, hogy mindenképpen olyan munkát fog keresni, amelyikkel a természet és persze a lovak közelében lehet. De az a fránya világháború megváltoztatta a terveit, és fényképész lett belőle.

A Csak lovak című albummal most újra hódol szenvedélyének. És milyen jól teszi! Az album (ez egyébként már a második lovas könyve, a Lódobogás után) ugyanis nem az a megszokott lovas-portrés, üde ligetben galoppozós, unásig ismételt ábrázolásokkal tele levő mű. Hemző a lovak magánéletét fényképezte. A kizárólag fekete-fehér képeken szereplő ellesett pillanatok ehhez mérten visszafogottak, elégikusak, ám mégis tele vannak élettel. Gyönyörű festői kompozíciók követik egymást, a színek és a fény-árnyék játékok mesterien könnyed kihasználásáról és a sok-sok finom képi poénról nem is szólva. A fotók mellett egy-két lovakkal kapcsolatos idézetet is olvashatunk. Az album átlapozása után úgy érzem, a lovaknak társadalmuk van, és benne a ló-polgárok mind tevékeny résztvevői a közösség életének. Hemzőnek köszönhetően mi is beleshetünk ebbe az ismerős, mégis különös társadalomba. Nem találunk más élőlényeket az egész albumban, csakis lovakat. De valahogy nem is hiányzik más. Ilyesminek képzelem a Gulliver utazásaiban, Swift könyvében, a Nyihahák országát, ahonnan Gullivernek nem sok kedve volt visszajönni az emberek kicsinyes világába.

Megjelent a BIT magazin III. évfolyamának 5. számában.
http://ikhok.elte.hu


Mit szólsz hozzá?

Tíz évvel később
Hamis nosztalgiák verme
Fregoli főoldal