Mágia
Szentendre, szobrászat, 2007. augusztus
Egy szentendrei kirándulás sok mindent megér. Például a Szentendrei Nyár programsorozat bármely epizódja. Színházi előadások, koncertek minden műfajban és a 20. századi képzőművészet egyik fontos központjában persze kiállítások is várják a turistákat. Most az utóbbiak egyikéről lesz szó.
A szentendrei művészközösség és az önkormányzat összefogása révén renoválták pár éve a szentendrei malmot, kiállítóteret alakítottak ki az épület termeiben, így ma MűvészetMalom néven kiváló adottságokkal és főleg jobbnál jobb kiállításokkal bíró tér áll a művészet-barátok rendelkezésére. Ezt nem csak a szentendreiek gondolják így, hanem a külső szemlélők is, hiszen több más országos, vagy akár világviszonylatban is kiemelkedő kiállítás után ezen a nyáron a Magyar Szobrásztársaság rendezi itt 2007-es kiállítását.
A társaság minden évben egy-egy témát ad tagjainak ahhoz, hogy alkossanak a kiállításra valamit. Idén ez a téma a mágia volt. Persze 110 szobrász nem kapcsolódhat ugyanúgy egy fogalomhoz, sőt, így nem lepődik meg nagyon a látogató azon, mennyi mindenre tudtak asszociálni az alkotók. Például az emlékezetre, mint tette ezt többek között Szabó Tamás (számomra egyébként igen meggyőzően - az Emlékezés esszenciáját fogta meg azzal, ahogy egymásra maximum asszociáció révén rímelő tárgyakat illetve élőlényeket tapasztott eggyé), vagy Balogh Sándor (akinek Archaikus emlékei inkább voltak modernizált "Archaikus Apollo torzók"). Vagy lehet mágia a szó kimondott hatalma, ezen belül is a névé, ahogy tette ezt Fűkő Béla, Fű-Kő-Fű konstellációjával a saját nevét zárta térbe.
Marosi Ilona Mágia Magdalénája sokkal egyértelműbb asszociációkat sugall: egyrészt a vallás mágiájára utal az alkotás címe, másrészt a szobor maga sötét, sámánisztikus hatásokkal operál, amely a természeti vallások mágiához való kötődését kapcsolja a keresztény mágiához. Zsemlye Ildikó Bronztája címében egy bonsai-ra emlékeztet, az alkotás maga azonban miniatürisztikus, keleties formavilágában, elrendezésében, melynek "főszereplője" egy miniatűr vagon, inkább egy zen kertre emlékezteti a befogadót. A japán hatás tehát így, e kettőt összetéve érződik igazán.
És ezzel csak pár alkotást emeltem ki a több százból - három emeleten járhatjuk végig a Malmot mágia után kutatva, ha kilátogatunk Szentendrére. Művészeteket kedvelőknek, legyenek kezdők vagy haladók, kötelezően ajánlható. Akik most ismerkednek a kortárs szobrászattal, tökéletes körképet kaphatnak arról, milyen ma a magyar szobrászat, azok pedig, akik képben vannak a témában, mindenképp meg kell nézni, idén mit mutatnak be magukból szobrászaink.
A szentendrei művészközösség és az önkormányzat összefogása révén renoválták pár éve a szentendrei malmot, kiállítóteret alakítottak ki az épület termeiben, így ma MűvészetMalom néven kiváló adottságokkal és főleg jobbnál jobb kiállításokkal bíró tér áll a művészet-barátok rendelkezésére. Ezt nem csak a szentendreiek gondolják így, hanem a külső szemlélők is, hiszen több más országos, vagy akár világviszonylatban is kiemelkedő kiállítás után ezen a nyáron a Magyar Szobrásztársaság rendezi itt 2007-es kiállítását.
A társaság minden évben egy-egy témát ad tagjainak ahhoz, hogy alkossanak a kiállításra valamit. Idén ez a téma a mágia volt. Persze 110 szobrász nem kapcsolódhat ugyanúgy egy fogalomhoz, sőt, így nem lepődik meg nagyon a látogató azon, mennyi mindenre tudtak asszociálni az alkotók. Például az emlékezetre, mint tette ezt többek között Szabó Tamás (számomra egyébként igen meggyőzően - az Emlékezés esszenciáját fogta meg azzal, ahogy egymásra maximum asszociáció révén rímelő tárgyakat illetve élőlényeket tapasztott eggyé), vagy Balogh Sándor (akinek Archaikus emlékei inkább voltak modernizált "Archaikus Apollo torzók"). Vagy lehet mágia a szó kimondott hatalma, ezen belül is a névé, ahogy tette ezt Fűkő Béla, Fű-Kő-Fű konstellációjával a saját nevét zárta térbe.
Marosi Ilona Mágia Magdalénája sokkal egyértelműbb asszociációkat sugall: egyrészt a vallás mágiájára utal az alkotás címe, másrészt a szobor maga sötét, sámánisztikus hatásokkal operál, amely a természeti vallások mágiához való kötődését kapcsolja a keresztény mágiához. Zsemlye Ildikó Bronztája címében egy bonsai-ra emlékeztet, az alkotás maga azonban miniatürisztikus, keleties formavilágában, elrendezésében, melynek "főszereplője" egy miniatűr vagon, inkább egy zen kertre emlékezteti a befogadót. A japán hatás tehát így, e kettőt összetéve érződik igazán.
És ezzel csak pár alkotást emeltem ki a több százból - három emeleten járhatjuk végig a Malmot mágia után kutatva, ha kilátogatunk Szentendrére. Művészeteket kedvelőknek, legyenek kezdők vagy haladók, kötelezően ajánlható. Akik most ismerkednek a kortárs szobrászattal, tökéletes körképet kaphatnak arról, milyen ma a magyar szobrászat, azok pedig, akik képben vannak a témában, mindenképp meg kell nézni, idén mit mutatnak be magukból szobrászaink.
Ezt megosztom Facebook-on!
