"Az ásás fejleszti igazán jól a személyiséget"

egyetem, IT, 2009. május

Jászberény legújabb IT-reménységét, kérdeztük az informatikáról, de a szakmázás mellé becsúszott néhány életvezetési tanács is...

Itt ül velem szemben Jászberény harmadik számú programozója. Höm. Na és?
Na és?? Két szerencsétlen kimenetelű baleset és már az első!

Mondanál magadról pár szót?
Az ELTÉ-n végzek idén. A diplomamunkám a beágyazott nyelvekről, különösen a Python nyelvről szól. Igen, ez 7. évem, ez nem ritka itt, az informatika karon, mint programtervező matematikus.

Miért jó informatikusnak lenni?
Jó esetben az ember hobbija a szakmája. Ha valakinek tetszik az életfogytig tartó tanulás, az analitikus gondolkodásmód, mint amit a sakk is igényel, akkor sikereket fog elérni, lesz életcélja. A folyamatos tanulásról annyit, hogy a manapság legkeresettebb munkák 10 éve még nem is léteztek.

Mik a hátrányai az informatikus szakmának?
Ha valakit elkap a flow állapota, akkor megváltozhat. Őket hívja az átlagember kockáknak. Ez olyan érzés, amikor teljesen kiüríti a fejét és csak a probléma megoldásán jár az agya. Ezzel álmodik, ezzel kel. Ennek szükségszerű következményei, hogy másra nem jut ideje, gyakran még az alapvető higiéniai tevékenységekre sem, nem beszélve a szociális fejlődésről. Ez fokozódhat, ha nincs másban sikerélménye. Ők már nemcsak kockák, hanem zombik is – de a zombiság nemcsak ehhez a szakmához köthető. Ezenkívül a hatalmas és pontos információ közlése úgy a leghatékonyabb, ha a "felesleges" udvariasságot elfelejtjük, tehát ez is megváltoztathatja az embert.

Sokat hallani olyat, hogy 2-3 éves gyakorlattal rendelkező kezdőket keresnek. Hogy is van ez?
Ezt azok mondják, akiket sehova sem vesznek fel. Ha valaki úgy végez el egy főiskolát, hogy "végre, ez is letudva!", akkor ez nem az ő szakmája. Kezdőket is felvesznek sok helyre, de annak reményében, hogy határos időn belül be tudják tanítani őket – ehhez szükséges némi előképzettség. Az informatikus élet azt jelenti, mint minden nem alibi szakma, hogy alkossunk, megjavítsunk valamit, önállóan. Ha ezt nem tanulta meg az illető az iskolában, akkor nem ő az ideális jelölt.

Mi a helyzet az irigyelt, hatalmas fizetésű informatikusokkal?
Ők az igazi tehetségek, akik már profik. Ezek az emberek némely esetben kihagyják a főiskolát is, mert számukra az csak időpocsékolás. Aki a felsőoktatásban nulláról kezdi, illetve később nem öl bele néhány évet önszorgalomból, jobb, ha a földön marad.

Hogy látod, egy átlagembernek fontos egy főiskolát elvégeznie, ha ebben a szakmában akar tevékenykedni?
Igen. Ha a 14 éves zseni bekerül a tv-be akkor biztosan rengeteg állásajánlatot kap, de elég nehéz komolyan venni egy 20 évest, aki bár megbirkózik bármilyen feladattal, talán hiperaktív és rossz jegyei is voltak. Még ha ő a következő Bill Gates, ma már sokkal nehezebb megtalálni, hogy melyik ajtón kell kopogtatni, hála a HR-nek és más rövidítéseknek. Ha nyitott szemmel jár, alapíthat egy sikeres céget, azonban idősebb korban, amikor már beszűkülnek az ember lehetőségei, még fontosabb lesz a papír.

Ha valaki a tanulmányai vége felé tart, hogyan építse leendő karrierjét?
Manapság könnyű elcsábítani a fiatalokat céges telefonnal és más csilli-villi apróságokkal olyan munkahelyekre, ahol csak speciális, máshol nem, vagy alig hasznosítható ismereteket szerezhetnek. Erre mindenképp figyelni kell.

Milyen hobbi maradhat egy informatikusnak a számítógépen kívül?
Régebben futottam, nem jött be. Azt kell mondjam, az ásás fejleszti igazán jól a személyiséget. Kíváncsiságból kiolvastam egy híres pszichológus könyvét, azóta már roskadozik a polc az Érzelmi intelligencia és hasonló című könyvektől.

Hosszú távú tervek?
Sosem voltak, de mindig úgy teszek, hogy ne vágjam el magam semmi elől, arra az esetre, ha megváltozna a véleményem a világról.

Mit szólsz hozzá?

Tíz évvel később
Hamis nosztalgiák verme
Fregoli főoldal