Az Air ’keresztapjával’ már a Wired is élcelődött, tény azonban, hogy a jelenleg kereskedelmi forgalomban lévő hordozható gépek közül valóban a MacBook Air a legvékonyabb. Meg kell jegyezni azt is, hogy az Air nem hasonlít szabályos téglatestre, keresztmetszetben csepp alakra emlékeztet, s csak legvastagabb pontján éri el a majd’ kétcentis vastagságot, másik végén mindössze négy milliméter vékonyságú! A piros fűzős boríték pedig vagy az Apple marketingosztályára vezet el bennünket, vagy egy bizonyos kedd délutánra Steve Jobs almavezér cupertinoi irodájába, ahogy felveszi a kagylót, és leszól az R&D-re azzal, hogy "Gyerekek, fél évetek van arra, hogy egy olyan hordozható gép prototípusát hozzátok ki, amely akár egy borítékban is könnyen elfér. Good Luck!" Bárhogy is, az üzenet egyértelmű: a noteszgépek hordozhatósága ezzel kitántorogni látszik abból a jelentéstartalomból, amin a mobiltelefon is keresztülment. (Emlékszik még egyáltalán valaki azokra a 450 MHz-es aktatáskákra egy telefonkagylóval az oldalukon?) Ha valakinek elfért eddig a táskájában egy 150 oldalas anyag, annak elfér majd az Air is . . .
Air: beszédes egy név. Jelzi egyrészt a termék pehelykönnyű mivoltát, jelzi másrészt a ’get wireless’ filozófia végső ki- és beteljesedését. (Az Apple vezetéknélküli hálózati eszközei mindig is hordozták az ’air’ jelölést magukban: Airport, Airport Extreme, Airport Express stb.) Ezt a masinát kár is bűvölni holmi hálózati kábelekkel, mindösze három jelszintű fizikai csatlakozót számlálni – hogy legyen hová kötni a fülhallgatót, a projektort, és azon az egy szem USB-n például egy pendrive-ot. Az adatok tehát a levegőben ’kényszerülnek’ röpködni tova, kiváltképp hogy optikai olvasó sincs a gépben!
Bizonyára sokan hátrahőkölnek ezen ’hiányosságok’ hallatán, pedig csak a megszokás és e nyugati ’ragaszkodásmánia’ rabjai vagyunk. Képzeljük csak el, mekkorát nevetnénk, ha pl. a Dell egy olyan notebookkal rukkolna elő, melynek oldalán – szokás szerint, ugye – két soros és egy párhuzamos port, valamint egy floppy-meghajtó mosolyogna vissza ránk. Vegyünk egy nagy levegőt, tegyük szívünkre kezünket, tartsunk önvizsgálatot, és valljuk be magunknak, hányszor írtunk ki DVD-t, vagy (főleg) CD-t az elmúlt egy évben, és hányszor jártunk olyan helyen, ahol nem két antenna ágaskodott ki a routerből!
A MacBook Air-ben nincs más, mint amire valójában is szüksége van az embernek. Wifin keresztül internetezünk, wifin keresztül cserélünk adatot helyben, wifin visszük le a kutyát sétálni is . . . A valódi kérdés az, hogy valóban bírja-e az akkumulátor a beígért 5 órás üzemidőt, valamint beválik-e az iPodokon edződött 1,8"-os merevlemez itt is. Gyanítom igen, és épp abból kiindulva, hogy az alma már többéves tapasztalatot halmozott fel ezen technológiák fejlesztése és tömegméretű alkalmazása terén. Ami pedig a valódi innovációt illeti, az Apple e projektjéhez rábírta processzorszállítóját, az Intelt, hogy egy fizikai méretében 60%-kal kisebb chipet fejlesszen ki. Az Intel ezt ki is izzadta magából, ezen előrelépés pedig a későbbiekben valószínűleg nem csak az Apple számára lesz kedvező hatással . . .
Jobs előre borítékolta
Air: beszédes egy név. Jelzi egyrészt a termék pehelykönnyű mivoltát, jelzi másrészt a ’get wireless’ filozófia végső ki- és beteljesedését. (Az Apple vezetéknélküli hálózati eszközei mindig is hordozták az ’air’ jelölést magukban: Airport, Airport Extreme, Airport Express stb.) Ezt a masinát kár is bűvölni holmi hálózati kábelekkel, mindösze három jelszintű fizikai csatlakozót számlálni – hogy legyen hová kötni a fülhallgatót, a projektort, és azon az egy szem USB-n például egy pendrive-ot. Az adatok tehát a levegőben ’kényszerülnek’ röpködni tova, kiváltképp hogy optikai olvasó sincs a gépben!
Bizonyára sokan hátrahőkölnek ezen ’hiányosságok’ hallatán, pedig csak a megszokás és e nyugati ’ragaszkodásmánia’ rabjai vagyunk. Képzeljük csak el, mekkorát nevetnénk, ha pl. a Dell egy olyan notebookkal rukkolna elő, melynek oldalán – szokás szerint, ugye – két soros és egy párhuzamos port, valamint egy floppy-meghajtó mosolyogna vissza ránk. Vegyünk egy nagy levegőt, tegyük szívünkre kezünket, tartsunk önvizsgálatot, és valljuk be magunknak, hányszor írtunk ki DVD-t, vagy (főleg) CD-t az elmúlt egy évben, és hányszor jártunk olyan helyen, ahol nem két antenna ágaskodott ki a routerből!
MacBook Air
A MacBook Air-ben nincs más, mint amire valójában is szüksége van az embernek. Wifin keresztül internetezünk, wifin keresztül cserélünk adatot helyben, wifin visszük le a kutyát sétálni is . . . A valódi kérdés az, hogy valóban bírja-e az akkumulátor a beígért 5 órás üzemidőt, valamint beválik-e az iPodokon edződött 1,8"-os merevlemez itt is. Gyanítom igen, és épp abból kiindulva, hogy az alma már többéves tapasztalatot halmozott fel ezen technológiák fejlesztése és tömegméretű alkalmazása terén. Ami pedig a valódi innovációt illeti, az Apple e projektjéhez rábírta processzorszállítóját, az Intelt, hogy egy fizikai méretében 60%-kal kisebb chipet fejlesszen ki. Az Intel ezt ki is izzadta magából, ezen előrelépés pedig a későbbiekben valószínűleg nem csak az Apple számára lesz kedvező hatással . . .
Ezt megosztom Facebook-on!
