Repülő tőrök klánja
film, 2005. április
Bepillantást nyerni a távol-keleti kultúrába mindig érdekes élményt jelenthet nekünk, európaiaknak. Nagy öröm lehet számunkra az is, ha ízelítőt kaphatunk e világ igényes filmkultúrájából, mert hát az igazság az, hogy erre ritkán adódik alkalom. B és C kategóriás hong-kong-i akciófilmekből ugyanis nincs hiány nálunk sem, ám az újabb, valódi művészi értékeket hordozó kelet-ázsiai alkotások megtekintésére egy átlagos hazai mozirajongó számára – hacsak nem vadászik rájuk speciálisan – egy évben talán csak egyszer-kétszer nyílik lehetőség. Hasonlóképpen gondolkodhattak az idei Titanic filmfesztivál szervezői is, amikor kiötölték a "keleti kikötők" fantázianévvel ellátott szekciójukat, melynek keretében több, a fent említett "kategóriába" sorolható, ritka gyöngyszemet tekinthet meg az érdeklődő közönség. Most aztán kiélhetik magukat az arra vágyók! Persze tisztában vagyok vele, hogy mire az én figyelmeztetésem e hasábokon elérné a fesztiválról esetleg nem értesülő olvasókat, már rég lecsúsztak a vetítésekről. Szerencsére később egy filmet már biztosan szélesebb körben is bemutatnak majd a mozik. A Repülő tőrök klánjáról van szó, melyet remélhetőleg április 28-ától nagyon sokan fognak megtekinteni.
Aki tavaly látta a Hős című drámát, az már nagyjából sejtheti, mire számíthat. A rendező ugyanis e film esetében is Zhang Yimou, és a film ezúttal is egy történelmi legendáról szól. Az alkotás a Tang-dinasztia hanyatlásának idejébe repít vissza minket. A hatalom korrupt, nem törődik az emberekkel. Lázadások törnek ki, és létrejön egy tikos szövetség, a repülő tőrök klánja, melynek mindenhol vannak támogatói, és tagjai árnyként csapnak le az igazságosság jegyében. A rendfenntartó harcosok kapitánya, Leo beosztottját és barátját, Jin-t bízza meg a feladattal, hogy utánajárjon az egyik lehetséges tagnak. A nyilvános házban dolgozó vak, ámde gyönyörű, fiatal lányról, Mei-ről hamarjában kideríti, hogy különleges képességei vannak. A lányt elkapják, de Leo és Jin titkos tervének megfelelően Jin megszökteteti őt, azzal a céllal, hátha elvezeti őt a klán új fejéhez. Ahogy menekülnek, nemcsak ellenségeikkel kell megküzdeniük a túlélésért, hanem érzelmeik viharával is. Később azonban olyan dolgokra derül fény, melyek többszörösen is gátolják szerelmük beteljesülését, méghozzá drámai módon.
Ha csak a történetet néznénk, talán meg is ragadnánk annál a ténynél, hogy ez egy szerelmi háromszög egzotikus megközelítésben. Ez az alkotás nem ettől válik emlékezetessé. Ami azzá teszi, az, hogy a fent említett Hős című filmhez hasonlóan, a Repülő tőrök klánja is egyfajta vizuális gyönyör. E vizuális gyönyör több szinten jelenik meg. Először is, minekután kínai filmről van szó, a harcművészet ábrázolásában. Amellett, hogy a stáb nyilvánvalóan felhasználta a modern technika minden vívmányát, nem az jön le, hogy itt emberek céltalanul repkednek jobbra-balra, majd megölik egymást. Itt minden mozdulatnak jelentősége van, az egész úgy meg van komponálva, akár egy táncelőadás. Talán azért, mert ez valójában az. Az egyik legemlékezetesebb jelenetben, az úgynevezett "visszhang-játék" során, például átmenet nélkül lesz a táncból gyilkossági kísérlet, majd harc. Csodálatos élményt nyújtanak aztán – a szemnek és a léleknek egyaránt - a film színei. Amik voltaképpen elsősorban a természet színei. Elbűvölő a tájábrázolás. A képek láttán a néző azonnal Kínában szeretne teremni, hogy élőben is megtapasztalhassa azt, amit a filmvásznon lát. De ez még nem elég. A ruhák, a díszletek, a fegyverek mind-mind harmonizálnak ezekkel a szépségekkel. És mindez együtt harmonizál a jelenetek drámaiságával. Egyszerűen érezzük, mi játszódik le a szereplőkben, mert látjuk azt a fű rezdülésében, a hóesésben, a kard csattogásában.
Azt gondolom, hogy ebben a filmben, a festői képek mögött ott rejtőzik a több ezer éves kínai életfilozófia is. Persze nem töményen, de egy kis ízelítőt kaphatunk belőle. Már csak ezért is érdemes megnézni. Én pedig még nem lőttem még el az össze puskaporomat. Jövő hónapban több fesztiválélménnyel felvértezve térek vissza. Addig is, tessék sűrűn látogatni a mozikat!
Megjelent a BIT magazin II. évfolyamának 7. számában.
http://ikhok.elte.hu
Aki tavaly látta a Hős című drámát, az már nagyjából sejtheti, mire számíthat. A rendező ugyanis e film esetében is Zhang Yimou, és a film ezúttal is egy történelmi legendáról szól. Az alkotás a Tang-dinasztia hanyatlásának idejébe repít vissza minket. A hatalom korrupt, nem törődik az emberekkel. Lázadások törnek ki, és létrejön egy tikos szövetség, a repülő tőrök klánja, melynek mindenhol vannak támogatói, és tagjai árnyként csapnak le az igazságosság jegyében. A rendfenntartó harcosok kapitánya, Leo beosztottját és barátját, Jin-t bízza meg a feladattal, hogy utánajárjon az egyik lehetséges tagnak. A nyilvános házban dolgozó vak, ámde gyönyörű, fiatal lányról, Mei-ről hamarjában kideríti, hogy különleges képességei vannak. A lányt elkapják, de Leo és Jin titkos tervének megfelelően Jin megszökteteti őt, azzal a céllal, hátha elvezeti őt a klán új fejéhez. Ahogy menekülnek, nemcsak ellenségeikkel kell megküzdeniük a túlélésért, hanem érzelmeik viharával is. Később azonban olyan dolgokra derül fény, melyek többszörösen is gátolják szerelmük beteljesülését, méghozzá drámai módon.
Ha csak a történetet néznénk, talán meg is ragadnánk annál a ténynél, hogy ez egy szerelmi háromszög egzotikus megközelítésben. Ez az alkotás nem ettől válik emlékezetessé. Ami azzá teszi, az, hogy a fent említett Hős című filmhez hasonlóan, a Repülő tőrök klánja is egyfajta vizuális gyönyör. E vizuális gyönyör több szinten jelenik meg. Először is, minekután kínai filmről van szó, a harcművészet ábrázolásában. Amellett, hogy a stáb nyilvánvalóan felhasználta a modern technika minden vívmányát, nem az jön le, hogy itt emberek céltalanul repkednek jobbra-balra, majd megölik egymást. Itt minden mozdulatnak jelentősége van, az egész úgy meg van komponálva, akár egy táncelőadás. Talán azért, mert ez valójában az. Az egyik legemlékezetesebb jelenetben, az úgynevezett "visszhang-játék" során, például átmenet nélkül lesz a táncból gyilkossági kísérlet, majd harc. Csodálatos élményt nyújtanak aztán – a szemnek és a léleknek egyaránt - a film színei. Amik voltaképpen elsősorban a természet színei. Elbűvölő a tájábrázolás. A képek láttán a néző azonnal Kínában szeretne teremni, hogy élőben is megtapasztalhassa azt, amit a filmvásznon lát. De ez még nem elég. A ruhák, a díszletek, a fegyverek mind-mind harmonizálnak ezekkel a szépségekkel. És mindez együtt harmonizál a jelenetek drámaiságával. Egyszerűen érezzük, mi játszódik le a szereplőkben, mert látjuk azt a fű rezdülésében, a hóesésben, a kard csattogásában.
Azt gondolom, hogy ebben a filmben, a festői képek mögött ott rejtőzik a több ezer éves kínai életfilozófia is. Persze nem töményen, de egy kis ízelítőt kaphatunk belőle. Már csak ezért is érdemes megnézni. Én pedig még nem lőttem még el az össze puskaporomat. Jövő hónapban több fesztiválélménnyel felvértezve térek vissza. Addig is, tessék sűrűn látogatni a mozikat!
Megjelent a BIT magazin II. évfolyamának 7. számában.
http://ikhok.elte.hu
Ezt megosztom Facebook-on!
