Nem csak kockafejeknek (Mark Buchanan: Nexus, avagy Kicsi a világ)
könyv, 2004. április
A hatlépéses távolság elmélete azt állítja, hogy bármely két ember összeköthető ismerősök láncolatával, méghozzá hat lépésen belül. Például tőlem három lépésre van a pápa: egy barátom nagybátyja már kezet rázott vele. Kicsi a világ, nem?
A fent nevezett könyv írója, Mark Buchanan az ilyen különös tulajdonsággal bíró hálózatokat nevezi kicsi világ struktúrának. Rávilágít, hogy az ilyen rendszerekben több különálló, önmagában "jól kapcsolt" csoport (fürt) között áll fenn viszonylag kis számú összeköttetés. Mint leírja, nem csak a társas kapcsolatok rendszere ilyen, hanem az emberi agy, a fonalféreg idegrendszere, az Internet, és még egy sereg más dolog is, amire álmaidban sem gondolnál. Számomra a legmeglepőbb az volt, hogy a kicsi világ struktúrával magyarázta azt is, hogy ahhoz csordogál a pénz, akinek már amúgy is van, míg a szegény embert még az ág is húzza.
Mindezen példákon keresztül az író arra a következtetésre jut, hogy a hálózatok felépítésénél ez a nyerő stratégia. Sőt, szerinte ez a rendező elv húzódik meg minden dolog mögött. Még azt is feszegeti, hogy vajon matematikailag leírható-e a társadalom viselkedése.
A könyv tele van izgalmas kutatások és kísérletek eredményével (pl. Stanley Milgram kísérletei az engedelmességről, Erdős Pál gráfelméleti bizonyításai, vagy Duncan Watts kutatásai az egyszerre felvillanó szentjánosbogarakról). Nem csoda, hiszen Buchanan a Nature és a New Scientist szerkesztője, így aztán volt alkalma mások publikációit olvasgatni. Ezeket foglalja egységes egészbe, itt-ott saját ideológiáját is hozzáadva.
A Nexus előnye, hogy közérthető nyelvezettel íródott. Ez nagy szerencse, mert itt az IK-n általában fogalmunk sincs a pszichológiáról, a biológiáról, szociológiáról, meg a többi, programozót nem érintő tudományról. Ezt a könyvet viszont még az anyukádnak is kölcsönadhatod, hátha lesz közös témátok az aznapi ebéden kívül is. Persze a közérthetőség hátrány is egyben: kb. háromszor futottam össze a gráf egy igen nyegle definíciójával. Merthogy a matematikát is alaposan elmagyarázzák benne. Egy helyen még azt is megtudhatjuk, hogy a gráf nem azonos a grafikonnal (annak ellenére, hogy angolul graph-nak nevezik mindkettőt). De ez már csak szőrszálhasogatás, a könyv megítélésében ez nem döntő szempont.
Abban ugyanis sokkal fontosabb szerepet játszott két jellegzetesség: az érdekes téma és a hatásvadász stílus. Előbbi arra késztetett, hogy le se tegyem a könyvet. A szerző szinte magától értetődő dolgokat írt le, de belőlük egy újszerű egészet épített. A másik jellegzetesség, a hatásvadászat viszont már bosszantott. Úgy éreztem magam, mintha egy termékismertető előadáson ülnék, és meg akarnának győzni róla, hogy a KicsiVilág©®™ mindenre jó. De ha valaki ezen túl tudja tenni magát, garantáltan jól fog szórakozni.
U. I.: A tanulság az, hogy hat lépésen belül megszerezhető a villamoson kiszemelt lány telefonszáma.
Megjelent a BIT magazin I. évfolyamának 7. számában.
http://ikhok.elte.hu
A fent nevezett könyv írója, Mark Buchanan az ilyen különös tulajdonsággal bíró hálózatokat nevezi kicsi világ struktúrának. Rávilágít, hogy az ilyen rendszerekben több különálló, önmagában "jól kapcsolt" csoport (fürt) között áll fenn viszonylag kis számú összeköttetés. Mint leírja, nem csak a társas kapcsolatok rendszere ilyen, hanem az emberi agy, a fonalféreg idegrendszere, az Internet, és még egy sereg más dolog is, amire álmaidban sem gondolnál. Számomra a legmeglepőbb az volt, hogy a kicsi világ struktúrával magyarázta azt is, hogy ahhoz csordogál a pénz, akinek már amúgy is van, míg a szegény embert még az ág is húzza.
Mindezen példákon keresztül az író arra a következtetésre jut, hogy a hálózatok felépítésénél ez a nyerő stratégia. Sőt, szerinte ez a rendező elv húzódik meg minden dolog mögött. Még azt is feszegeti, hogy vajon matematikailag leírható-e a társadalom viselkedése.
A könyv tele van izgalmas kutatások és kísérletek eredményével (pl. Stanley Milgram kísérletei az engedelmességről, Erdős Pál gráfelméleti bizonyításai, vagy Duncan Watts kutatásai az egyszerre felvillanó szentjánosbogarakról). Nem csoda, hiszen Buchanan a Nature és a New Scientist szerkesztője, így aztán volt alkalma mások publikációit olvasgatni. Ezeket foglalja egységes egészbe, itt-ott saját ideológiáját is hozzáadva.
A Nexus előnye, hogy közérthető nyelvezettel íródott. Ez nagy szerencse, mert itt az IK-n általában fogalmunk sincs a pszichológiáról, a biológiáról, szociológiáról, meg a többi, programozót nem érintő tudományról. Ezt a könyvet viszont még az anyukádnak is kölcsönadhatod, hátha lesz közös témátok az aznapi ebéden kívül is. Persze a közérthetőség hátrány is egyben: kb. háromszor futottam össze a gráf egy igen nyegle definíciójával. Merthogy a matematikát is alaposan elmagyarázzák benne. Egy helyen még azt is megtudhatjuk, hogy a gráf nem azonos a grafikonnal (annak ellenére, hogy angolul graph-nak nevezik mindkettőt). De ez már csak szőrszálhasogatás, a könyv megítélésében ez nem döntő szempont.
Abban ugyanis sokkal fontosabb szerepet játszott két jellegzetesség: az érdekes téma és a hatásvadász stílus. Előbbi arra késztetett, hogy le se tegyem a könyvet. A szerző szinte magától értetődő dolgokat írt le, de belőlük egy újszerű egészet épített. A másik jellegzetesség, a hatásvadászat viszont már bosszantott. Úgy éreztem magam, mintha egy termékismertető előadáson ülnék, és meg akarnának győzni róla, hogy a KicsiVilág©®™ mindenre jó. De ha valaki ezen túl tudja tenni magát, garantáltan jól fog szórakozni.
U. I.: A tanulság az, hogy hat lépésen belül megszerezhető a villamoson kiszemelt lány telefonszáma.
Megjelent a BIT magazin I. évfolyamának 7. számában.
http://ikhok.elte.hu
Ezt megosztom Facebook-on!
