A déli harangszó rejtélye
történelem, 2007. augusztus
Általános vélekedés, hogy a déli harangszó évszázadok óta Hunyadi János nándorfehérvári diadalát hirdeti. Pedig a harangozást elrendelő pápai bullát több mint három héttel a győzelem előtt hirdették ki a római Szent Péter-bazilikában.
III. Calixtus pápa 1455-ben pápai bullát adott ki, megpróbálta begyűjteni az egyházi javakat megadóztató török tizedet. Európa-szerte elrendelte az önkéntes keresztes haderők toborzását.
Magyarországon a rendek az előző évi rossz termés miatt augusztus 1-jére halasztották a haderők összehívását. Eközben a törökök elindultak Nándorfehérvár ellen. Egyedül Hunyadi János sietett Szeged környékére, amint hírét vette a szultán támadásának, hogy összegyűjtse magánhadseregét, ami nem volt több 4-6000 embernél. A kereszteseket Kapisztrán János ferences szerzetes szervezte.
Június elején érkezett meg a hír Budára, hogy a félelmetes török hadsereg átlépte Szerbia határát. Az általános pánikhangulatnak csak nyomatékot adott szerte Európában, hogy június 3-a éjjelétől csaknem egy hónapon át egy hatalmas üstökös világított az égen, a Halley-üstökös. Csóvája fenyegetően húzódott az égen, kelet felé mutatva. Ebből az égi jelből mindenki egyértelműen kiolvasta a jóslatot: kelet felől iszonyatos veszély leselkedik a nyugati keresztény világra. Ekkor adta ki III. Calixtus pápa a Bulla oratorium néven híressé vált bullát, amely elrendelte hogy minden keresztény hívő ember mondjon imát az üstökös képében megjelent ördög és a pogány török ellen. Hogy senki el ne mulassza a naponkénti könyörgéseket: "jel adassék minden hívőnek, hogy imáikkal segítsék azokat, akik a török ellen harcolnak."
A bulla kiadása után néhány héttel Hunyadi János és a keresztes seregek visszaverték a támadást Nándorfehérvárnál. A diadal időpontja július 22., de ekkor már majd egy hónapja szóltak a könyörgésre buzdító déli harangszók. Bécsbe csaknem egyszerre érkezett a pápa bullája és a győzelem híre. De máshová a győzelem híre előbb jutott, mint a pápai utasítás. Ez történt Budán is. Maga III. Calixtus is érezte az összefüggést, mert módosított a kiadott bullán. Az új szöveg szerint a déli harangszó alatt elmondott imák egyben a hálaadás imái is legyenek. A nándorfehérvári győzelem emlékére pedig a hír vételének első évfordulóján, 1457. augusztus 6-án rendeletet hozott, hogy ez a nap az egész keresztény világban ünnep legyen.
Így alakult át az eredetileg könyörgésre szólító harangszó a győzelemért való hálaadás harangszavává.
III. Calixtus pápa 1455-ben pápai bullát adott ki, megpróbálta begyűjteni az egyházi javakat megadóztató török tizedet. Európa-szerte elrendelte az önkéntes keresztes haderők toborzását.
Magyarországon a rendek az előző évi rossz termés miatt augusztus 1-jére halasztották a haderők összehívását. Eközben a törökök elindultak Nándorfehérvár ellen. Egyedül Hunyadi János sietett Szeged környékére, amint hírét vette a szultán támadásának, hogy összegyűjtse magánhadseregét, ami nem volt több 4-6000 embernél. A kereszteseket Kapisztrán János ferences szerzetes szervezte.
Június elején érkezett meg a hír Budára, hogy a félelmetes török hadsereg átlépte Szerbia határát. Az általános pánikhangulatnak csak nyomatékot adott szerte Európában, hogy június 3-a éjjelétől csaknem egy hónapon át egy hatalmas üstökös világított az égen, a Halley-üstökös. Csóvája fenyegetően húzódott az égen, kelet felé mutatva. Ebből az égi jelből mindenki egyértelműen kiolvasta a jóslatot: kelet felől iszonyatos veszély leselkedik a nyugati keresztény világra. Ekkor adta ki III. Calixtus pápa a Bulla oratorium néven híressé vált bullát, amely elrendelte hogy minden keresztény hívő ember mondjon imát az üstökös képében megjelent ördög és a pogány török ellen. Hogy senki el ne mulassza a naponkénti könyörgéseket: "jel adassék minden hívőnek, hogy imáikkal segítsék azokat, akik a török ellen harcolnak."
A bulla kiadása után néhány héttel Hunyadi János és a keresztes seregek visszaverték a támadást Nándorfehérvárnál. A diadal időpontja július 22., de ekkor már majd egy hónapja szóltak a könyörgésre buzdító déli harangszók. Bécsbe csaknem egyszerre érkezett a pápa bullája és a győzelem híre. De máshová a győzelem híre előbb jutott, mint a pápai utasítás. Ez történt Budán is. Maga III. Calixtus is érezte az összefüggést, mert módosított a kiadott bullán. Az új szöveg szerint a déli harangszó alatt elmondott imák egyben a hálaadás imái is legyenek. A nándorfehérvári győzelem emlékére pedig a hír vételének első évfordulóján, 1457. augusztus 6-án rendeletet hozott, hogy ez a nap az egész keresztény világban ünnep legyen.
Így alakult át az eredetileg könyörgésre szólító harangszó a győzelemért való hálaadás harangszavává.
Ezt megosztom Facebook-on!
