A pépékás életéről írok
egyetem, 2004. március
Először is, ez egy álcím. Mit tudok én a pépékás életről! Aki fellelkesült, hűljön le. Kizárólag pszichológus hallgatók életét ismerem... izé... mármint, azért ne általánosítsunk... Szóval. Hát a "pszicho"-szakos élet... az igen. Na. Hát az pont olyan. Értitek.
Az ELTE pszichológus hallgatók szemet gyönyörködtető épülete az Izabella utcában van, meg nem erősített források szerint a ház valamikor világos bézs színű volt, ma már a mocsokszürke rejtőzködő színt használja, nehogy valakinek feltűnjön, és betolakodjon feltárni a rejtélyt, mi is zajlik odabent. Az alsó szint tele vasrácsos ablakkal, ki ne lopják a tudást, nagyon impozáns, gyertek és nézzétek meg!
Keringtek olyan pletykák, hogy az épületet szállodává akarják alakítani. Aztán biztosan meggondolták magukat, mert mi lett volna, ha a halott tanszékvezetők szelleme esetleg a későbbiekben ott kísértett volna, sok majomkoponya-lékelő kísérleti pszichológus, meg kor-regressziós hipnotizőr, esetleg bukott, vérszomjas tanítványok...
Az "IZU-ban" van egy Könyvtár nevű papírdzsungel, aki ott megtalálja, amit keres, azt automatikusan felveszi az FBI. A könyvtáros néni nagyon aranyos, együtt sír azokkal, akik végül felhagynak minden reménnyel.
Modern a felszereltség, modern. Van géptermünk! Gépek is vannak benne! Sőt, nem fogjátok elhinni, de személyesen ismerek egy embert, akinek egyszer internetezni is sikerült odabent!
Amúgy nem vagyunk puhányak egyáltalán. A férgese kihullik hamar. Már az első szemeszter elején, az Izabella utcai Harci Játékokban kiderül, hogy ki az életképes. Aki fel tud iratkozni arra az órára, amelyre szeretett volna, azt kiállítják vitrinbe, akinek még másokat is sikerült felírnia, attól DNS-mintát vesznek. És aki már rájött, hogy nem a feliratkozás számít... na, de belső titkokat mégsem adhatok ki!
A pszichológus hallgatóktól gyakran megkérdezik, hogy belelátnak-e az emberek fejébe. Természetesen belelátnak, ez nem is kérdés. Veleszületett adottságuk, ezért mennek pszichológusnak, nem azért, mert nem volt jobb ötletük, vagy mert matekból és töriből is hülyék, vagy mert olyan jól hangzik, vagy mert érdekli őket a pszichológia, vagy mert világmegváltási kényszerük van, vagy mert elkelne már a családban egy hozzáértő. Sőt, nem csak belelátnak az emberbe, de minden egyes rezdülését analizálják is, és jól megállapítják, hogy hol van a kutya elásva. Ha például veszel egy fagyit a sarki cukrászdában, és véletlenül egy pszichológus hallgató is jelen van, nem azt fogja gondolni, hogy szerettél volna enni egy fagyit a sarki cukrászdában, hanem hogy frusztrációs diszkrepanciát csökkentesz, és mindent jól megállapít rólad, két másodperc alatt vizualizálja a családfádat és az óvodai sérelmeidet, sejtelmes arcot vág, és kitalál rólad egy kísérletet. Nem ám az jut eszébe, hogy ő is enne fagyit, hát hova vezetne az! A végén még kiderülne, hogy tök normális.
Ne feledd: a pszichológus hallgatók a fejedbe látnak és analizálnak!
A fenti információk birtokában végre rátérhetünk az elhanyagolhatatlan tényre, hogy a pszichológus hallgatók kilencven százaléka nőnemű. Ez eleve gyanús. Hát hová halad a világ? Képzeljétek el a sok nőt, akik
1. tudnak békát boncolni,
2. patkányt is,
3. sőt, eközben nem mindig ájulnak el,
4. statisztikáznak,
5. meglékelik a rhesus majmok fejét (már aki),
6. tudják, mi az, hogy anti-intracepció és tranzakció-analízis,
7. belelátnak a fejedbe,
8. megoldják az életedet.
Jogos a rémület. Pláne, mert ott az a maradék tíz százalék, aki fiú. Felfogtátok a jelentőségét, micsoda lelki metamorfózison megy keresztül egy illető, akit beraknak kilencven százalék nő közé? Például elvetemült példányok vadul állítják, hogy jobban szeretnek nőkkel barátkozni, mint férfiakkal (gyanús!), meg hogy nagyon érdekli őket a női lélek, meg hogy már-már meg is fejtették. Képzeljétek ezt a felállást: aki nem békát boncol, az női lelket, szabad idejében meg önmagát, rosszabb esetben családtagot, még rosszabb esetben barátot, katasztrofális esetben egymást. És kilencven százalék nő jön vele szembe a folyosón, aki mind a fejébe lát, sőt, megoldja az életét. Ennél még a mahábrátta blattolás is jobb tibeti szakon.
Vannak alaptalan feltételezések, miszerint a pszichológus hallgatók "öngyógyítás céljából" végzik tanulmányaikat. Ez aljas rágalom! Olyan ép személyiségek vagyunk, hogy majd’ szétesünk!
Megjelent a BIT magazin I. évfolyamának 6. számában.
http://ikhok.elte.hu
Az ELTE pszichológus hallgatók szemet gyönyörködtető épülete az Izabella utcában van, meg nem erősített források szerint a ház valamikor világos bézs színű volt, ma már a mocsokszürke rejtőzködő színt használja, nehogy valakinek feltűnjön, és betolakodjon feltárni a rejtélyt, mi is zajlik odabent. Az alsó szint tele vasrácsos ablakkal, ki ne lopják a tudást, nagyon impozáns, gyertek és nézzétek meg!
Keringtek olyan pletykák, hogy az épületet szállodává akarják alakítani. Aztán biztosan meggondolták magukat, mert mi lett volna, ha a halott tanszékvezetők szelleme esetleg a későbbiekben ott kísértett volna, sok majomkoponya-lékelő kísérleti pszichológus, meg kor-regressziós hipnotizőr, esetleg bukott, vérszomjas tanítványok...
Az "IZU-ban" van egy Könyvtár nevű papírdzsungel, aki ott megtalálja, amit keres, azt automatikusan felveszi az FBI. A könyvtáros néni nagyon aranyos, együtt sír azokkal, akik végül felhagynak minden reménnyel.
Modern a felszereltség, modern. Van géptermünk! Gépek is vannak benne! Sőt, nem fogjátok elhinni, de személyesen ismerek egy embert, akinek egyszer internetezni is sikerült odabent!
Amúgy nem vagyunk puhányak egyáltalán. A férgese kihullik hamar. Már az első szemeszter elején, az Izabella utcai Harci Játékokban kiderül, hogy ki az életképes. Aki fel tud iratkozni arra az órára, amelyre szeretett volna, azt kiállítják vitrinbe, akinek még másokat is sikerült felírnia, attól DNS-mintát vesznek. És aki már rájött, hogy nem a feliratkozás számít... na, de belső titkokat mégsem adhatok ki!
A pszichológus hallgatóktól gyakran megkérdezik, hogy belelátnak-e az emberek fejébe. Természetesen belelátnak, ez nem is kérdés. Veleszületett adottságuk, ezért mennek pszichológusnak, nem azért, mert nem volt jobb ötletük, vagy mert matekból és töriből is hülyék, vagy mert olyan jól hangzik, vagy mert érdekli őket a pszichológia, vagy mert világmegváltási kényszerük van, vagy mert elkelne már a családban egy hozzáértő. Sőt, nem csak belelátnak az emberbe, de minden egyes rezdülését analizálják is, és jól megállapítják, hogy hol van a kutya elásva. Ha például veszel egy fagyit a sarki cukrászdában, és véletlenül egy pszichológus hallgató is jelen van, nem azt fogja gondolni, hogy szerettél volna enni egy fagyit a sarki cukrászdában, hanem hogy frusztrációs diszkrepanciát csökkentesz, és mindent jól megállapít rólad, két másodperc alatt vizualizálja a családfádat és az óvodai sérelmeidet, sejtelmes arcot vág, és kitalál rólad egy kísérletet. Nem ám az jut eszébe, hogy ő is enne fagyit, hát hova vezetne az! A végén még kiderülne, hogy tök normális.
Ne feledd: a pszichológus hallgatók a fejedbe látnak és analizálnak!
A fenti információk birtokában végre rátérhetünk az elhanyagolhatatlan tényre, hogy a pszichológus hallgatók kilencven százaléka nőnemű. Ez eleve gyanús. Hát hová halad a világ? Képzeljétek el a sok nőt, akik
1. tudnak békát boncolni,
2. patkányt is,
3. sőt, eközben nem mindig ájulnak el,
4. statisztikáznak,
5. meglékelik a rhesus majmok fejét (már aki),
6. tudják, mi az, hogy anti-intracepció és tranzakció-analízis,
7. belelátnak a fejedbe,
8. megoldják az életedet.
Jogos a rémület. Pláne, mert ott az a maradék tíz százalék, aki fiú. Felfogtátok a jelentőségét, micsoda lelki metamorfózison megy keresztül egy illető, akit beraknak kilencven százalék nő közé? Például elvetemült példányok vadul állítják, hogy jobban szeretnek nőkkel barátkozni, mint férfiakkal (gyanús!), meg hogy nagyon érdekli őket a női lélek, meg hogy már-már meg is fejtették. Képzeljétek ezt a felállást: aki nem békát boncol, az női lelket, szabad idejében meg önmagát, rosszabb esetben családtagot, még rosszabb esetben barátot, katasztrofális esetben egymást. És kilencven százalék nő jön vele szembe a folyosón, aki mind a fejébe lát, sőt, megoldja az életét. Ennél még a mahábrátta blattolás is jobb tibeti szakon.
Vannak alaptalan feltételezések, miszerint a pszichológus hallgatók "öngyógyítás céljából" végzik tanulmányaikat. Ez aljas rágalom! Olyan ép személyiségek vagyunk, hogy majd’ szétesünk!
Megjelent a BIT magazin I. évfolyamának 6. számában.
http://ikhok.elte.hu
Ezt megosztom Facebook-on!
