Titkos világ

irodalom, könyv, regény, történelem, 2004. február

"Nem azért lettünk gésák, mert ezt akarjuk csinálni, hanem nincs más lehetőségünk."

Az író távol eső kultúrát mutat be számunkra egy világhírűvé vált hölgy tolmácsolásában. A történet a múlt században játszódik a világválság és háborúk időszakában. Nem gyönyörű történetet kapunk, ahol minden idilli és csodálatos, hanem egyszerre ismerteti meg a nyomornegyedeket és a teaházak fényűző világát. Arthur Golden munkája több szempontból is hiteles. Tökéletesen ismeri a japán és kínai kultúrát, ugyanis fiatalságát e népek körében töltötte. Történészként pedig hiteles képet tud adni az akkor történt eseményekről, és ami a legfontosabb, személyes kapcsolatban állt Szajurival. Ezen tények összessége segítette őt ahhoz, hogy évek óta bestseller listákat vezető műt írjon, melyből néhány éven belül elkészül a film, melynek rendezője Steven Spielberg lesz.

A kor, a kultúra, a gondolkodásmód teljesen eltér attól, amit mi megszoktunk. Nemcsak a családon belüli kapcsolatok különböznek ott, ugyanis természetes dolog, hogy az apa eladja a lányait, ha nem megfelelőek a körülmények, hanem a nők között sem létezik baráti viszony. Mindent a pénz mozgat és irányit. A férfiak meg árucikként és gyönyörű tárgyakként kezelik a gyengébb nemet, de csak ha gésa az illető. Szajura szerencsésnek vallja magát, mert Gion leghíresebb gésája fogadja húgává. Ez sem azt a húg-nővér kapcsolatot jelenti, amelyre mi, európai emberek egyből társítunk. Itt is a pénz dominál. Mameha megtanítja az apró trükköket, bevezeti a kislányt a társaságba, és ezért leveszi a jussát. Állandó feladatuk, hogy szórakoztassák a férfiakat. Nem mondhatnak ellent nekik, minden kérésüket teljesíteni kell. És ők mindenért fizetnek.

A könyv legbrutálisabb része, amikor Szajura elveszti a mizuagéját. Egyrészt azért, mert egy ceremónia előzi meg az eseményt, így minden egyes mozdulat személytelenné válik. Másrészt kicsit olyan, mint egy orvosi műtét, amelyet megszállott gyűjtő hajt végre. A korona az eseményeken, hogy a végén hangosan felnevet a lány, mert szerinte ez nevetséges. A közeg, melyben élnek, kiöli belőlük az érzelmeket, hiába a szép ruha, drága ékszerek, állandó bókok, ennek az életnek hatalmas ára van. S ennél is hatalmasabb kincs maga az élet. Hiszen ha már nem népszerű, vagy valami ostobaságot csinál, akkor elveszti tisztaságát, erkölcsét. Kikerül az utcára, ahol éhen hal vagy megölik.

A könyv Szajura halála után került nyomtatásba. Ennek oka elsősorban a személyek, akikkel kapcsolatban állt, mint például az elnök, több európai és amerikai gengszter vagy híres színészek. Másodsorban a meghurcoltatás. A mű gésákról szól, de nem kifejezetten csak nőknek. Megismerhetünk általa egy más normákat képviselő civilizációt. Nemcsak tartalma és mondanivalója miatt érdekes, hanem stílusa és irodalmi értéke miatt is. Különleges nyelvezete van, mely szépséget, harmóniát sugall.

Megjelent a BIT magazin I. évfolyamának 5. számában.
http://ikhok.elte.hu


Mit szólsz hozzá?

Feles

Feles

Tóth (vagy Roszival? ehh...) Kata imád színházba járni, de bölcsészként az olvasást sem veti meg. A szláv, azon belül is az orosz kultúra a szíve csücske. A KULT rovat lelkes vezetője. Hajszínének változásait követni nem egyszerű feladat.

húzd fel a cikket!

Köszönjük visszajelzésedet . . .
    Tíz évvel később
    Hamis nosztalgiák verme
    Fregoli főoldal