A király visszatért...

IT, ketyere, mobil, NSS, program, 2004. február

Szerénységem tiltja, hogy bármiféle utálást tegyek akár Sanyira, akár az újságra nézve, amikor a cikk címét kiötlöm. Természetesen ezúttal egy sokkal "szebb" dologról: egy nagyszerű trilógia utolsó darabjáról van szó rövid bevezetőmben.

A minap Örkénytől megtanulhattuk, hogy egyperces novellákat szinte bárki tud írni. Ami fontos, hogy legyen címünk, témánk, és persze az sem árt, hogyha nem pazaroljuk a szavakat: nem eresztjük bő lére a dolgot. Ez persze egyben azt is jelenti, hogy a témaválasztásra figyelni kell, hiszen csak arról lehet, arról érdemes írni röviden, amiről közösek az élmények, közösek valahol gondolatok.

Az én mai egyperces novellám címe: A király visszatért. A témám ezúttal is újdonságok, érdekességek a tudomány és technika világából: trendekkel, titkos laborok fotóival, Sanyival fűszerezve. A hosszúsággal és néha a tartalommal kapcsolatban is úgy érzem, hogy sajnos "gond" van, így egypercesnek az enesesst a legmerészebb álmaimban sem nevezhetem. Ezúttal is legalább a bevezetőt picit másoknak is szánom tehát: ne ijedjenek meg az oldalon feltűnő esetleges terminus technikusoktól. Talán eme Tolkien-mű mostani filmre vitt változata olyan közös téma, melyről egy percet együtt érdemes tölteni.

Három óra és tizenhuszon fél óra. A "Titanic" óta egyetlen filmre sem kellett "lelkileg" így különösebben rákészülni, az a bizonyos nap, amikor beültél, más volt. Miután kijöttél, Te is más voltál. Te voltál egyben Samu, a bátor. A zene, mely körülvett. A sötét fellegek, az elrettentő erő. Az inunkba szálló bátorság. A mindent elsöprő Rohiram. Egy út vége. Annie Lennox hangja fülünkben.

És Szasza, egyik barátom. Aki bár nem szereti dzséjárár művét, nem is látta az első két részt: mégis ott volt. Beült, megnézte, és tetszett neki. A nagy és kicsi, gonosz és jó küzdelme, valami, ami ismét összehoz különböző embereket. Nagyszerű perceket szerez. A király visszatért.

Big in Japan

Mint ahogyan visszatért téli csipkebokorrózsika álomszezonjából az IT világa is: tavasszal indulnak az új termékek, a konferenciák, bemutatók. Az idei első nagy durranást hol máshol, mint a felkelő nap országában hallhattuk. A japánok nem tétlenkednek, az idestova két és fél esztendeje működő, W-CDMA alapú, harmadik generációs mobiltelefon-hálózat, a FOMA® minél jobb kihasználására egyre újabb és újabb, elkápráztató telefonokat adnak előfizetőik kezébe.

A most bemutatott készülékek, a 900i sorozat tagjai már a harmadik generációs telefonok második generációja: beszélgetési idejük közel duplája elődeiknek, mégis könnyebbre sikerültek (~3 óra, és maximum 120 gramm). Az elsőként megjelent F900i telefont minden földi jóval ellátták, csupán ízelítőül, és tényleg a teljesség igénye nélkül említek meg ezek közül párat. Miután az ujjlenyomat-azonosító rendszer segítségével életre keltettük a telefont, rögvest hozzáférhetünk a mini SD kártyán tárolt, akár 128MB mennyiségű adatainkhoz. Készíthetünk kedvünk szerint fotót a belső, alacsonyabb felbontású kamerával, vagy esetleg a külső, 1.28 Megapixeles kamerát használva gyönyörű SXGA (1280*960) képeket is varázsolhatunk. Szinte magától értetődő, hogy a fotózni kívánt dologra 8 lépésben közelíthetünk anélkül, hogy Mazdák lennénk, és 16-os sorozatfotót is lövöldözhetünk. Esetleg ha ez is unalmas, több perces (!) videót rögzíthetünk, vagy videó hívást kezdeményezhetünk és bonyolíthatunk másfél órán keresztül, szörfözhetünk Macromedia Flash-t támogató böngészőnkkel akár 384Kbps sebességgel, csomagkapcsolt üzemmódban. Mindezt egy szép, formatervezett, kagyló kialakítású telefonnal, amely egy pici ingzsebben is megbújhat. Árát meg sem próbáltam megtudni, főleg azok tükrében nem, hogy ez még a "legkisebb" a 900-as családban, mivel az SH900i egyebek mellett 2.0 megapixeles kamerát, vonalkód olvasót, Word, Excel formátumot felvonultató telefon lesz. Megjelenésével sajnos csúszik a telefont forgalmazó, a 47 millió előfizetőt számláló NTT Docomo, és csak március első hetében fog megjelenni, amikorra Japán 99%-os lefedettséggel fog rendelkezni azzal a hálózattal, amellyel ki is lehet használni ezeket a telefonokat. Hofi szavaival szólva: ebben a telefonban még az a jó, hogy "beszéééél!".

Világos, mint a Nap!

Újfajta világítástechnika megoldással jelentkezik a Philips egyik leányvállalata. Az idei detroiti autószalonon mutatkozik be legújabb termékük, a Luxeon LED, melynek segítségével először kerül LED egy autó fényszórójába. Nem is akármilyen autó fényszórója lesz: egy sorozatban gyártott, hatliteres, 12 hengeres AUDI S8-as szeme fénye lesz az újdonság. A LED már régóta ismert az autógyártók számára, hiszen alacsony energiafelvétele, relatív magas fényereje, tetszőleges színei illetve gyakorlatilag "kiéghetetlensége" miatt előszeretettel használták már egy ideje őket műszerfalakon, illetve a 90-es évek vége óta hátsó fényhídként, ún. harmadik féklámpaként. Fontos negatívum maradt ugyanakkor, hogy fényereje a hasonló méretű, gáz halmazállapotú megoldásokkal szemben jóval csekélyebb, így használatuk eleddig szóba sem jöhetett az autók nózijában. A Luxeon azonban olyan megoldás, melynek jóval nagyobb a fényereje, és tetszőleges számban, alakban beépíthető. Az Audi S8-asba a kész lámpákat gyártó HELLA például 5-5 db LED-et épít, pontosan úgy elhelyezve azokat, mintha egy ötoldalú dobókockát látnánk. Ez megoldás élősorban a DRL (Daytime Running Lamp), vagyis nappali, tompított fényszóróként szolgáltat elegendő mennyiségű fényt, ennek fontossága pedig abban keresendő, hogy lassan minden EU országban kötelező lesz ennek használata. Másrészt esztétikai funkciója is van, hiszen gyakorlatilag azonosítja az autót: egy új márkajeggyel ruházza fel azt. A gyártó cég és az AUDI szerint is áttörésről van szó: az eddigi költséges xeon alapú megoldások helyett hamarosan csak LEDekkel találkozunk majd az autókban, tágabb értelemben véve a felhasználási terület szinte korlátlannak tűnik.

Retromodor

Nem kell divatdiktátornak, kattizoóbnak lennünk, hogy észrevegyük: hódít a retro: a ’70-es, ’80-as évek szín- forma- és tartalomvilága ismét köztünk van. Ezt a trendet persze a mi világunk sem kerülhette el, és egyre-másra jelennek meg ezt igazoló megoldások. A legújabb a sorban egy borzasztóan egyszerű, de nagyszerű emulátor, mely a C64-es korszakot hozza vissza pocket PC-re. Akik még személyesen is találkoztak vele, emlékeznek, hogy a Commodore 64 volt az első olyan otthoni számítógép, mely jó hang- és képminőséget nyújtott: ezzel együtt persze felejthetetlen játékélményt is. 1982-es debütje után közel 30 milliót (!) értékesítettek belőle világszerte, és az akkori, 8 bites játékok nagy részét is erre a platformra fejlesztették. Az 1MHz-es órajel és a 64K memória azonban mára a múlté: zsebszámítógépeink ennek több százszorosát tudják. Az emulátor alig több mint 1500 forintot kóstál, és a szükséges ROMokkal (Kernal.rom, Basic.rom, Char.rom és 1541.rom) valamint jó pár játékkal együtt letölthető innét: http://www.clickgamer.com/ illetve: http://www.c64.com.

Weak Point

A számítógépes programmal készített prezentációk túlságosan leegyszerűsítenek, elfedik a tényeket, és alkalmatlanok a komplex témák ismertetésére. A látványos és divatos slide-ok elbutítják az embereket. Egy üzleti prezentáció során használt Power Point slide átlagosan 40 szót tartalmaz, aminek az elolvasásához nyolc másodpercre van szükség. A korlátozott lehetőségek miatt rengeteg fóliát kell készíteni az előadást tartónak. A prezentáció hallgatói végül elvesztik a fonalat, és a fontos információk valamint az összefüggések elvesznek a színes oldalak között.

Korunk divatos prezentációs technikáját egyre többen kritizálják, hiszen manapság szinte kikerülhetetlenek a falra vagy táblára vetített képek, amelyek tele vannak nyilakkal, színes oszlopokkal, diagramokkal és ábrákkal. A pénzügyi vezetők 98 százaléka úgy érzi, hogy túlzsúfolt és érthetetlen adatokkal terhelik őket a mindennapjaikban – derült ki az Ernst & Young tanácsadó cég kétezer amerikai vezetőt megkérdező felméréséből.

Az iskolákban, közigazgatásban és a vállalatoknál is előszeretettel használt Power Point használói végeredményben átestek a ló túlsó oldalára, ugyanis a prezentációknak ma már nem csak az a lényege, hogy az előadás komplex tartalmát érthetően összefoglalják, hanem hogy látványosak, figyelemfelkeltőek, színesek és fordulatosak legyenek.

Sok szakértő szerint az ilyen programokkal mindenkinek lehetősége van arra, hogy “látszat-előadásokat" tartson: a kevés mondanivalót bonyolult ábrákkal, késleltetve beúszó mondatokkal, képekkel és árnyékokkal könnyebben el lehet adni. Úgy tűnik, mintha a prezentáló valami nagyon fontosat adna elő, amiért ráadásul hónapokig keményen dolgozott.

A Microsoft által készített program alkalmatlanságáért Edward Tufte, az amerikai Yale egyetem információtechnológiával foglalkozó emeritált professzora nem a felhasználókat hibáztatja. Szerinte a szofver önmagában alkalmatlan egy hatékony prezentáció elkészítésére.

Az egyes slide-okon olyan kevés információ közölhető, hogy képtelenség a lényegi tartalmat átadni a hallgatóknak. A felhasználó arra kényszerül, hogy rengeteg oldalt készítsen. Az egymást követő fóliák miatt széttöredezik a tartalom, az értekezlet résztvevői végül nem is tudják követni a prezentálót. A bonyolult összefüggések megmutatása, és a hallgatókkal történő megértetése lehetetlenné válik a tények rengetegében.
A szoftver arra kényszeríti a felhasználóit, hogy leegyszerűsítsék a mondanivalójukat, és kulcsszavas felsorolásokat állítsanak össze. Tufte szerint a jelenleg 400 millió példányban elkelt program hosszú távon komoly veszélyt jelent az ember intellektusára nézve: arra neveli az embereket, hogy a szövegeket gyorsan átfussák, és csak rövid tartalmak befogadására legyenek képesek.

Forrás: fn.hu

G4!

Lassan öldöklő versenyt fut az Apple és a mobilhálózatok generációinak száma. Míg előbbi alig fél esztendeje jelentkezett ötödik generációs számítógépével, addig a mobiltelefónia negyedik generációjának első hívására már le is szerződtek pár napja. Nem is akármilyen nevek bábáskodnak az új szabvány megszületése fölött: olyan mikrovállalkozások, mint a Cisco, a Nortel Networks vagy a "Big Blue", bár Sanyi szerint ez képzavar, maradjon az IBM. A tervek szerint 1,5Mbps sebesség elérésére képes hálózat segítségével megjelenik a zeneletöltés, a TV-nézés lehetősége is mobiltelefonjainkban. Sanyi! Ugye ez még ugyanaz a század?

Megjelent a BIT magazin I. évfolyamának 5. számában.
http://ikhok.elte.hu


Mit szólsz hozzá?

Andy

Andy

Horn András informatikus, középvezető egy multicégnél- pedig végzettsége szerint tanárnak kellene lennie. Kíméletlen kritikus és szinte legyőzhetetlen vitapartner. Folyamatosan követi az IT-világ eseményeit, cikkeit többnyire ebben a témakörben írja.

húzd fel a cikket!

Köszönjük visszajelzésedet . . .
    Tíz évvel később
    Hamis nosztalgiák verme
    Fregoli főoldal