Jó hírem van! Először is, muszáj újra felhívnom a figyelmeteket egy olyan műre, mely már egyszer tágabb teret kapott e rovaton belül. Ez pedig nem más, mint a Cseh álom, melyet a 2005-ös Titanic fesztiválon prezentáltak először Magyarországon, országos bemutatójára viszont csak e hó 12-én kerül sor. Humoros és találó dokumentumfilm ez egy hipermarketről, a reklámokról és a fogyasztói társadalomról. Mindenképp nézzétek meg! Jön az új Jancsó film is, Kapa és Pepe ismét alkotnak. Az Ede megevé ebédem szintén 12-től lesz látható. No és, van nekünk itt egy amolyan "kötelező irodalmunk" is, nevezetesen az október 23-án bemutatandó Szabadság, szerelem, magyar sztárokkal és forradalommal, amerikai produkciós segédlettel. Kíváncsian várjuk! Szívesen írtam volna a két magyar alkotás valamelyikéről, sajnos azonban nem volt szerencsém egyiket sem megtekinteni. Viszont mellettük (és nem helyettük!), van itt egy igen jóra sikerült amerikai filmünk, az Alvilági játékok.
Melynek főhőse, Slevin Kelevra (Josh Hartnett) úgy tűnik nem a legszerencsésebb napjait éli. Először megtudja, hogy kipenderítették a munkahelyéről, majd később kiderül, hogy lakását, sőt az egész házat bontásra ítélték. Így hát a barátnőjénél keresne menedéket, mikor azonban odaér, szomorúan kell tapasztalnia, hogy a hímnemű partner szerepét már betöltötte valaki. A megoldás egy régi barát, Nick Fisher felkeresése lehet, így kerül New Yorkba, ahol természetesen azonnal betörik az orrát, és ellopják a tárcáját. Kálváriáját a régi haver szomszédjának Lindsey-nek (Lucy Liu) meséli el először, aki cukorért jött Nickhez, ám a lakásban csak Slevint lelte. Rövid ismerkedés után a lány dolgozni indul, Slevin pedig egyedül marad, és folytatódik páratlan pech-szériája. Először két feka verőlegény találja őt meg, és viszi a város egyik vezéréhez, a Főnökhöz (Morgan Freeman), majd két kóser arc jelenik meg, akik New York másik urához, a Rabbihoz (Sir Ben Kingsley) vezetik őt. Mint kiderül, Nick Fisher mindkettőjüknek tartozik, és mivel Slevin semmivel sem tudja igazolni, hogy nem ő Nick, úgy tűnik, igen nagy bajba került. A Főnök kilátásba helyezi a tartozás eltörlését, ehhez "mindössze" a Rabbi fiát kellene eltennie láb alól. Erre három napot kap. A Rabbitól viszont csak kettőt, hogy beszerezze neki a szükséges 33 ezer dollárt. Lindsey közben saját kis nyomozása során felfedez egy Smith álnéven futó, gyanús alakot, aki nem más, mint Goodkat (Bruce Willis), a félelmetes hírű bérgyilkos, aki már mindkét maffiavezérrel lepaktált. Mindezek mellett, hogy a dolog még bonyolultabb legyen, a rendőrség is felfigyel az új fiúra, márpedig ez nem sok jót jelent annak, aki gengszterekkel barátkozik. Az egyre szaporodó gondok közepette azonban Slevin meglepően higgadtan viselkedik. Mintha minden vészjósló jel ellenére, nem is az ő élete forogna veszélyben...
A film legnagyobb erénye a remek rendezés és vágás. Paul MacGuigan nagyszerűen keverte meg a kirakós játék darabkáit. Noha nagyjából a közepétől már sejthető merre felé halad a történet, az összes választ a kérdéseinkre csak a végkifejlet során kapjuk meg. Még az utolsó képkockák is szolgálnak új információval. Valahogy így kell a közönség figyelmét lekötni. Nekem nagyon tetszettek a dialógusok is a filmben. A bölcsnek tetszelgő, élettapasztalataikat próféciaként megosztó maffiavezérek szólamain sokat lehet mosolyogni, még akkor is, ha azok elvileg kemény szavak kellenének, hogy legyenek. A főnyomozó másképp próbál kemény lenni, ő annyit káromkodik, hogy néha még a saját társa is furcsán néz rá. Slevin szinte állandóan ironizál, Goodkat viszont keveset beszél, de azt halálosan komolyan gondolja. A verőlegyének kommunikációs képességét pedig inkább ne is firtassuk. Ezek egyvelegéből igen szórakoztató párbeszédek alakulnak ki, melyek biztosítják a megfelelő mennyiségű humort, nehogy belegebedjünk a sok kivégzésbe, amiről a film tulajdonképpen szól. Ehhez persze kellettek a remek színészek is, akik hírnevükhöz méltóan hozzák a szerepüket.
Szóval az Alvilági játékok nagyon rendben van, azt hiszem az egyik legjobb amerikai film, amit az idén láttam. Tessék megnézni!
Megjelent a BIT magazin IV. évfolyamának 2. számában.
http://ikhok.elte.hu
Melynek főhőse, Slevin Kelevra (Josh Hartnett) úgy tűnik nem a legszerencsésebb napjait éli. Először megtudja, hogy kipenderítették a munkahelyéről, majd később kiderül, hogy lakását, sőt az egész házat bontásra ítélték. Így hát a barátnőjénél keresne menedéket, mikor azonban odaér, szomorúan kell tapasztalnia, hogy a hímnemű partner szerepét már betöltötte valaki. A megoldás egy régi barát, Nick Fisher felkeresése lehet, így kerül New Yorkba, ahol természetesen azonnal betörik az orrát, és ellopják a tárcáját. Kálváriáját a régi haver szomszédjának Lindsey-nek (Lucy Liu) meséli el először, aki cukorért jött Nickhez, ám a lakásban csak Slevint lelte. Rövid ismerkedés után a lány dolgozni indul, Slevin pedig egyedül marad, és folytatódik páratlan pech-szériája. Először két feka verőlegény találja őt meg, és viszi a város egyik vezéréhez, a Főnökhöz (Morgan Freeman), majd két kóser arc jelenik meg, akik New York másik urához, a Rabbihoz (Sir Ben Kingsley) vezetik őt. Mint kiderül, Nick Fisher mindkettőjüknek tartozik, és mivel Slevin semmivel sem tudja igazolni, hogy nem ő Nick, úgy tűnik, igen nagy bajba került. A Főnök kilátásba helyezi a tartozás eltörlését, ehhez "mindössze" a Rabbi fiát kellene eltennie láb alól. Erre három napot kap. A Rabbitól viszont csak kettőt, hogy beszerezze neki a szükséges 33 ezer dollárt. Lindsey közben saját kis nyomozása során felfedez egy Smith álnéven futó, gyanús alakot, aki nem más, mint Goodkat (Bruce Willis), a félelmetes hírű bérgyilkos, aki már mindkét maffiavezérrel lepaktált. Mindezek mellett, hogy a dolog még bonyolultabb legyen, a rendőrség is felfigyel az új fiúra, márpedig ez nem sok jót jelent annak, aki gengszterekkel barátkozik. Az egyre szaporodó gondok közepette azonban Slevin meglepően higgadtan viselkedik. Mintha minden vészjósló jel ellenére, nem is az ő élete forogna veszélyben...
A film legnagyobb erénye a remek rendezés és vágás. Paul MacGuigan nagyszerűen keverte meg a kirakós játék darabkáit. Noha nagyjából a közepétől már sejthető merre felé halad a történet, az összes választ a kérdéseinkre csak a végkifejlet során kapjuk meg. Még az utolsó képkockák is szolgálnak új információval. Valahogy így kell a közönség figyelmét lekötni. Nekem nagyon tetszettek a dialógusok is a filmben. A bölcsnek tetszelgő, élettapasztalataikat próféciaként megosztó maffiavezérek szólamain sokat lehet mosolyogni, még akkor is, ha azok elvileg kemény szavak kellenének, hogy legyenek. A főnyomozó másképp próbál kemény lenni, ő annyit káromkodik, hogy néha még a saját társa is furcsán néz rá. Slevin szinte állandóan ironizál, Goodkat viszont keveset beszél, de azt halálosan komolyan gondolja. A verőlegyének kommunikációs képességét pedig inkább ne is firtassuk. Ezek egyvelegéből igen szórakoztató párbeszédek alakulnak ki, melyek biztosítják a megfelelő mennyiségű humort, nehogy belegebedjünk a sok kivégzésbe, amiről a film tulajdonképpen szól. Ehhez persze kellettek a remek színészek is, akik hírnevükhöz méltóan hozzák a szerepüket.
Szóval az Alvilági játékok nagyon rendben van, azt hiszem az egyik legjobb amerikai film, amit az idén láttam. Tessék megnézni!
Megjelent a BIT magazin IV. évfolyamának 2. számában.
http://ikhok.elte.hu
Ezt megosztom Facebook-on!
