Általános képlet, ’sablonduma’, hogy a legtöbb rendszer – beleértve egy HÖK életét, vagy az újság havi szerkesztését – megkíván egy zenekart és egy ritmust, mely óhatatlanul borul, ha nem kellő számú ember diktálja a tempót, vagy többen ki-kiesnek az ütemből. A hamiskás hangok be-becsúszása pedig egyenesen óhatatlan. Bevallom, az én "határidő-betartási lebenyem" időnként kellően diszfunkciós, és kár lenne most kifogásokat vagy mentségeket keresni. Az ütemből való kieséssel kapcsolatban annyit tudnék mondani, hogy ez az újság "többet érdemel". Az eddiginél is több törődő, odafigyelő szempárt, gondos olvasószerkesztést, lelkes, de alapos cikkírókat. Utolsó számként azt hiszem, bátran kijelenthető, hogy a harmadik évfolyam különleges volt magazinunk életében. Kezd összeállni egy csapat, mely, valljuk meg, az egyéni kezdeményezések és a Főszerkesztő kíméletlen kalapálása nélkül ugyanolyan kószák serege lenne, mint volt a megelőző két esztendőben. Hogy a kiadó milyen feladatot szán a lapnak, milyen célból és hogyan jelenteti meg, kezdve a tartalomtól a hozzá leginkább illeszthető, és mindemellett anyagilag is finanszírozható külcsínig. Jó lenne azonban, ha a visszajelzések által lenne mód és lehetőség a formálásra. Lehetőség arra, hogy valami értéket közvetítsünk, tartalmat adjunk, vagy csak keretet. Lehetnénk simán valami ötnapi pamflet, vagy akár egy félkilós hétvégi melléklet is…
Őskor
A rovat legelső számában foglalkoztunk utoljára igazából a Gridekkel, bár Szatmári Péter is érintette a témát "Elosztott számításokról" című írásában (BIT, I. évf. 2003., december). Manapság a Sun úgynevezett nyilvános Gridje a legnagyobb "durranás" ezen a téren, több okból is. Az első rögtön a nyilvános forma, hiszen mindeddig csak nagyvállalati ügyfelek vásárolhattak processzor, illetve hálózati-kapacitási időt. A második fontos érv a Sun új rendszere mellett az azt kiszolgáló operációs rendszer, hiszen eddig csupán a Solaris 10 OS állt a Gridet igénybe vevők rendelkezésére, a nyílt Griden azonban Linuxos alkalmazások is futtathatók. Harmadik fontos tényező az ún. ár/érték arány, ahol jelenleg az 1USD/processzorórás érték elég meggyőzőnek tűnik. A március közepén startolt szolgáltatás bétatesztelése jelenleg is zajlik, az első eredmények szerint a rendszere akár kétezer ügyfelet is ki tud szolgálni egyidejűleg. Kérdéses azonban, hogy kik lesznek a Sun Open Grid felhasználói, hiszen mind az IBM, mind a HP kínál hasonló szolgáltatást, valamint közel egy esztendőt csúszott a Sun a rendszer felállításával. A legvalószínűbb, hogy a szoftverfejlesztők, tervezőmérnökök, illetve számítógépes animációk készítői fogják terhelni a hálózatot. A szolgáltatás az Államokban startol, az ígéretek szerint később az európai országok lakosai, vállalatai is csatlakozhatnak.
http://www.network.com
Vizesnyolcas
Alig egy esztendeje még az Apple blamálta magát, mivel az asztali gépeibe épített gyári vízhűtését úgy aposztrofálta, mint valami átütő siker. Azóta tudjuk, az IBM Power G5 processzorok forrófejűsége adta meg az utolsó lökést az almás cégnek az Intelre való váltáshoz. Nos, a "Chipzilla" ehhez képest jóval szűkszavúbban nyilatkozott arról az egységről, melyről a napokban kaptunk először információt. Rovatunk vezető munkatársa, Sándor jelentette, hogy az Intel gyári víz-hűtőrendszere zárt, rendkívül kompakt, valamint egy Peltier-elemet is tartalmaz, amely a központi egységre helyezve tovább növeli a hőelvonó képességet. Erről egyelőre csak annyit lehet tudni, hogy egy 3,8 gigahertzes Extreme Edition processzort 5 gigahertzen üzemeltettek vele, és annak hőmérséklete nem volt több 62 foknál. A körülményeket figyelembe véve ez elég jó teljesítménynek számít. Az olvasóban joggal felmerülő miért kérdésre két lehetséges válaszunk van csupán. Egyrészt az Intelnek nem érdeke, hogy olcsón eladott Core és Pentium processzorait házi barkácsolással tuningolják drágább példányaik szintjére, ezért inkább ő maga kínálja fel rá a lehetőséget némi felárért, csúcsmodelljeiből pedig még nagyobb teljesítményt sajtol ki ily módon. A másik magyarázat a mostanság divatos HTPC-k (Házimozi-számítógépek) hűtésének kérdése – ezeknél a csendes működés alapkövetelmény, és a vízhűtés ezt is felkínálja a vásárlónak egyúttal.
http://www.bit-tech.net
Bőrpáncél
Egy picit bizarr kiegészítő rövid bemutatása következik. A divatdiktátorok egyik közkedvelt területe manapság a laptoptáskák, borítások minél vadabb díszítése, ám most maga az anyag borzolhatja a kedélyeket. A SkinBag nem más, mint egy szintetikus, ám első ránézésre az emberi bőr hatását keltő termékcsalád. A nehéz, merevített falú táskákhoz képest ezek a termékek csupán egy "bőrt" adnak digitális eszközünkre, legyen az digitális fényképezőgép vagy akár egy laptop. A bőrpáncél kb. 1 cm vastag, puha belső borítással rendelkezik, a tervezők szerint ezáltal részben ütésálló bevonatként is funkcionál, ráadásul vízálló is egyben. A SkinBag-et laptopok számára négyféle bőrszínben vásárolhatjuk meg, ettől csupán kb. 600 eurós (~150.000 HUF) ára riaszthat el minket. A Techblog oldal szavazásán egyébként a 2006. év elején kapható, 20 legvadabb "gadget" közül a Skinbagre szavaztak a legtöbben.
http://www.skinbag.net
Fizika
Az ASUSTek Computer Inc. (ASUS), a számítástechnikai, kommunikációs és egyéb szórakoztatóelektronikai eszközök egyik vezető gyártója. Ebben önmagában semmi újdonság nincsen. Azonban a napokban az ASUS megerősítette (tehát érdemes komolyan odafigyelni), hogy 2006 májusától már forgalmazni fogja az AGEIA™ PhysX™ processzorral szerelt fizikai gyorsítókártyákat (Physical Processing Unit – PPU). 2005 májusa óta az ASUS és az AGEIA Technologies Inc. együtt dolgozik azon, hogy a fizikai gyorsítókártyákkal egy teljesen új kategóriát teremtsen a megszállott PC-s játékosoknak szánt hardverek piacán. Az új ASUS kártya teljesen új játékélményt nyújt, a fejlesztők drámaian élethű, megdöbbentő részletességű, mindenre kiterjedő valós idejű fizikai kölcsönhatásokat és mozgásokat ígérnek. Jelenleg több mint 60 fejlesztő tervez és fejleszt mintegy 100 olyan játékot, amelyek az új fizikai processzor lehetőségeit kihasználva soha nem látott fizikai részletességgel elénk táruló virtuális világokat mutatnak be.
http://hu.asus.com
InterNYET
Az Európai Unió statisztikai hivatala az EuroStat még 2005 év elején végzett felmérése szerint a magyarok közel kétharmada még sohasem internetezett. Az EU 25 országában átlagosan a háztartások 48 százaléka, míg a vállalatok 91 százaléka rendelkezik Internet-csatlakozással, míg hazánk a sereghatók között van a maga 22, illetve 78 százalékos mutatóival. A felmérés külön vizsgálta azt is, hogy mekkora a szélessávú kapcsolattal rendelkezők aránya, és itt már lényegesen jobban szerepelünk: a görög 1, a cseh 5, a szlovák 7 százalékhoz képest hazánk a középmezőnybe tartozik a maga 11 százalékos mutatójával. Szintén érdekesség, hogy Lettország és Litvánia mellett Magyarországon a legkiegyenlítettebb a nemek aránya: közel egyforma arányban használják a férfiak és nők rendszeresen az Internetet, míg a huszonötök átlaga 49-38 ezen a téren. A kutatás kiterjedt az internetezési szokásokra is. Az Eurostat adatai szerint az EU polgárainak 43 százaléka rendszeresen, azaz legalább hetente egyszer használja az Internetet, itt a legmagasabb arányban a svédek, a dánok és a hollandok neteznek, a legkevésbé a görögöket, a ciprusiakat és a cseheket érdekli a világháló, vagy legalábbis nekik van lehetőségük a legkevésbé hozzáférni. Az EU diákjainak 79 százaléka és a dolgozók 55 százaléka hetente internetezik. Magyarországon az emberek 34 százaléka internetezik hetente legalább egyszer, a diákok közt ez az arány 71 százalékos.
http://europa.eu.int/comm/eurostat/
Ablak-Alma
Nem áprilisi tréfa, nem csalás, nem ámítás. Megérkezett, és ingyenesen letölthető a 83 megabájtos Boot Camp szoftver- és meghajtóprogram-csomag, melynek béta változata hivatalos támogatást nyújt a Windows XP operációs rendszerhez, Intel alapú Apple számítógépeken. A Boot Camp már integrált része lesz a Mac OS X következő, jelenleg Leopárd kódnéven fejlesztett változatának, melyről egyelőre annyi bizonyos, hogy segítségével anélkül telepíthetjük fel az inteles Mac-re a Windows XP-t, hogy bármilyen adatot le kellene mentenünk róla. A BC képes arra is, hogy a Windowshoz szükséges drivereket egy CD-lemezre kiírja, így azokkal sem kell sokat bajlódni. A jelenlegi béta csomagban az ATI és integrált Intel grafikus vezérlők, hálózati kártya, hangvezérlők, Bluetooth és WLAN-vezérlő meghajtóprogramok is megtalálhatók az Intel chipkészlet driverei mellett. Ezeknek köszönhetően a Windows XP teljes sebességgel, natívan futhat a Mac-eken, még az Apple billentyűzeteken található lemezkidobó gomb és az iMac-ek fényerőszabályzása is működik az operációs rendszer alatt. A funkcionalitás azonban nem teljes, például a Front Row távirányító, illetve a beépített iSight kamera továbbra sem működik Windows alatt. A Boot Camp és a Windows XP feltelepítését követően a bootolás során választhatunk a két operációs rendszer között. Természetesen szükség van a legújabb Mac OS X 10.4.6 rendszerfrissítésre is, Windows oldalon egyelőre csak az XP SP2 Home vagy Professional operációs rendszereket lehet feltelepíteni, sem az upgrade, sem a Media Center Edition változatok nem használhatók.
http://www.apple.com/macosx/bootcamp/
Megjelent a BIT magazin III. évfolyamának 8. számában.
http://ikhok.elte.hu
Őskor
A rovat legelső számában foglalkoztunk utoljára igazából a Gridekkel, bár Szatmári Péter is érintette a témát "Elosztott számításokról" című írásában (BIT, I. évf. 2003., december). Manapság a Sun úgynevezett nyilvános Gridje a legnagyobb "durranás" ezen a téren, több okból is. Az első rögtön a nyilvános forma, hiszen mindeddig csak nagyvállalati ügyfelek vásárolhattak processzor, illetve hálózati-kapacitási időt. A második fontos érv a Sun új rendszere mellett az azt kiszolgáló operációs rendszer, hiszen eddig csupán a Solaris 10 OS állt a Gridet igénybe vevők rendelkezésére, a nyílt Griden azonban Linuxos alkalmazások is futtathatók. Harmadik fontos tényező az ún. ár/érték arány, ahol jelenleg az 1USD/processzorórás érték elég meggyőzőnek tűnik. A március közepén startolt szolgáltatás bétatesztelése jelenleg is zajlik, az első eredmények szerint a rendszere akár kétezer ügyfelet is ki tud szolgálni egyidejűleg. Kérdéses azonban, hogy kik lesznek a Sun Open Grid felhasználói, hiszen mind az IBM, mind a HP kínál hasonló szolgáltatást, valamint közel egy esztendőt csúszott a Sun a rendszer felállításával. A legvalószínűbb, hogy a szoftverfejlesztők, tervezőmérnökök, illetve számítógépes animációk készítői fogják terhelni a hálózatot. A szolgáltatás az Államokban startol, az ígéretek szerint később az európai országok lakosai, vállalatai is csatlakozhatnak.
http://www.network.com
Vizesnyolcas
Alig egy esztendeje még az Apple blamálta magát, mivel az asztali gépeibe épített gyári vízhűtését úgy aposztrofálta, mint valami átütő siker. Azóta tudjuk, az IBM Power G5 processzorok forrófejűsége adta meg az utolsó lökést az almás cégnek az Intelre való váltáshoz. Nos, a "Chipzilla" ehhez képest jóval szűkszavúbban nyilatkozott arról az egységről, melyről a napokban kaptunk először információt. Rovatunk vezető munkatársa, Sándor jelentette, hogy az Intel gyári víz-hűtőrendszere zárt, rendkívül kompakt, valamint egy Peltier-elemet is tartalmaz, amely a központi egységre helyezve tovább növeli a hőelvonó képességet. Erről egyelőre csak annyit lehet tudni, hogy egy 3,8 gigahertzes Extreme Edition processzort 5 gigahertzen üzemeltettek vele, és annak hőmérséklete nem volt több 62 foknál. A körülményeket figyelembe véve ez elég jó teljesítménynek számít. Az olvasóban joggal felmerülő miért kérdésre két lehetséges válaszunk van csupán. Egyrészt az Intelnek nem érdeke, hogy olcsón eladott Core és Pentium processzorait házi barkácsolással tuningolják drágább példányaik szintjére, ezért inkább ő maga kínálja fel rá a lehetőséget némi felárért, csúcsmodelljeiből pedig még nagyobb teljesítményt sajtol ki ily módon. A másik magyarázat a mostanság divatos HTPC-k (Házimozi-számítógépek) hűtésének kérdése – ezeknél a csendes működés alapkövetelmény, és a vízhűtés ezt is felkínálja a vásárlónak egyúttal.
http://www.bit-tech.net
Bőrpáncél
Egy picit bizarr kiegészítő rövid bemutatása következik. A divatdiktátorok egyik közkedvelt területe manapság a laptoptáskák, borítások minél vadabb díszítése, ám most maga az anyag borzolhatja a kedélyeket. A SkinBag nem más, mint egy szintetikus, ám első ránézésre az emberi bőr hatását keltő termékcsalád. A nehéz, merevített falú táskákhoz képest ezek a termékek csupán egy "bőrt" adnak digitális eszközünkre, legyen az digitális fényképezőgép vagy akár egy laptop. A bőrpáncél kb. 1 cm vastag, puha belső borítással rendelkezik, a tervezők szerint ezáltal részben ütésálló bevonatként is funkcionál, ráadásul vízálló is egyben. A SkinBag-et laptopok számára négyféle bőrszínben vásárolhatjuk meg, ettől csupán kb. 600 eurós (~150.000 HUF) ára riaszthat el minket. A Techblog oldal szavazásán egyébként a 2006. év elején kapható, 20 legvadabb "gadget" közül a Skinbagre szavaztak a legtöbben.
http://www.skinbag.net
Fizika
Az ASUSTek Computer Inc. (ASUS), a számítástechnikai, kommunikációs és egyéb szórakoztatóelektronikai eszközök egyik vezető gyártója. Ebben önmagában semmi újdonság nincsen. Azonban a napokban az ASUS megerősítette (tehát érdemes komolyan odafigyelni), hogy 2006 májusától már forgalmazni fogja az AGEIA™ PhysX™ processzorral szerelt fizikai gyorsítókártyákat (Physical Processing Unit – PPU). 2005 májusa óta az ASUS és az AGEIA Technologies Inc. együtt dolgozik azon, hogy a fizikai gyorsítókártyákkal egy teljesen új kategóriát teremtsen a megszállott PC-s játékosoknak szánt hardverek piacán. Az új ASUS kártya teljesen új játékélményt nyújt, a fejlesztők drámaian élethű, megdöbbentő részletességű, mindenre kiterjedő valós idejű fizikai kölcsönhatásokat és mozgásokat ígérnek. Jelenleg több mint 60 fejlesztő tervez és fejleszt mintegy 100 olyan játékot, amelyek az új fizikai processzor lehetőségeit kihasználva soha nem látott fizikai részletességgel elénk táruló virtuális világokat mutatnak be.
http://hu.asus.com
InterNYET
Az Európai Unió statisztikai hivatala az EuroStat még 2005 év elején végzett felmérése szerint a magyarok közel kétharmada még sohasem internetezett. Az EU 25 országában átlagosan a háztartások 48 százaléka, míg a vállalatok 91 százaléka rendelkezik Internet-csatlakozással, míg hazánk a sereghatók között van a maga 22, illetve 78 százalékos mutatóival. A felmérés külön vizsgálta azt is, hogy mekkora a szélessávú kapcsolattal rendelkezők aránya, és itt már lényegesen jobban szerepelünk: a görög 1, a cseh 5, a szlovák 7 százalékhoz képest hazánk a középmezőnybe tartozik a maga 11 százalékos mutatójával. Szintén érdekesség, hogy Lettország és Litvánia mellett Magyarországon a legkiegyenlítettebb a nemek aránya: közel egyforma arányban használják a férfiak és nők rendszeresen az Internetet, míg a huszonötök átlaga 49-38 ezen a téren. A kutatás kiterjedt az internetezési szokásokra is. Az Eurostat adatai szerint az EU polgárainak 43 százaléka rendszeresen, azaz legalább hetente egyszer használja az Internetet, itt a legmagasabb arányban a svédek, a dánok és a hollandok neteznek, a legkevésbé a görögöket, a ciprusiakat és a cseheket érdekli a világháló, vagy legalábbis nekik van lehetőségük a legkevésbé hozzáférni. Az EU diákjainak 79 százaléka és a dolgozók 55 százaléka hetente internetezik. Magyarországon az emberek 34 százaléka internetezik hetente legalább egyszer, a diákok közt ez az arány 71 százalékos.
http://europa.eu.int/comm/eurostat/
Ablak-Alma
Nem áprilisi tréfa, nem csalás, nem ámítás. Megérkezett, és ingyenesen letölthető a 83 megabájtos Boot Camp szoftver- és meghajtóprogram-csomag, melynek béta változata hivatalos támogatást nyújt a Windows XP operációs rendszerhez, Intel alapú Apple számítógépeken. A Boot Camp már integrált része lesz a Mac OS X következő, jelenleg Leopárd kódnéven fejlesztett változatának, melyről egyelőre annyi bizonyos, hogy segítségével anélkül telepíthetjük fel az inteles Mac-re a Windows XP-t, hogy bármilyen adatot le kellene mentenünk róla. A BC képes arra is, hogy a Windowshoz szükséges drivereket egy CD-lemezre kiírja, így azokkal sem kell sokat bajlódni. A jelenlegi béta csomagban az ATI és integrált Intel grafikus vezérlők, hálózati kártya, hangvezérlők, Bluetooth és WLAN-vezérlő meghajtóprogramok is megtalálhatók az Intel chipkészlet driverei mellett. Ezeknek köszönhetően a Windows XP teljes sebességgel, natívan futhat a Mac-eken, még az Apple billentyűzeteken található lemezkidobó gomb és az iMac-ek fényerőszabályzása is működik az operációs rendszer alatt. A funkcionalitás azonban nem teljes, például a Front Row távirányító, illetve a beépített iSight kamera továbbra sem működik Windows alatt. A Boot Camp és a Windows XP feltelepítését követően a bootolás során választhatunk a két operációs rendszer között. Természetesen szükség van a legújabb Mac OS X 10.4.6 rendszerfrissítésre is, Windows oldalon egyelőre csak az XP SP2 Home vagy Professional operációs rendszereket lehet feltelepíteni, sem az upgrade, sem a Media Center Edition változatok nem használhatók.
http://www.apple.com/macosx/bootcamp/
Megjelent a BIT magazin III. évfolyamának 8. számában.
http://ikhok.elte.hu
Ezt megosztom Facebook-on!
